Miként zajlik a nyomozás első szakasza? Mi történik a gyanúsítotti kihallgatásig?

A nyomozás alapvetően a nyomozó hatóság (rendőrség, bizonyos bűncselekményeknél az adóhatóság) feladata. A nyomozási szakasz nem nyilvános és – a közvélekedéssel ellentétben – nem azzal kezdődik, hogy valakit meggyanúsítanak a bűncselekmény elkövetésével.

Tulajdonképpen az is elképzelhető, hogy a feljelentés alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, fennáll-e a bűncselekmény gyanúja. Ilyenkor előkészítő eljárást rendelnek el, ennek célja az, hogy megállapítsák, történt-e egyáltalán bűncselekmény. A nyomozó hatóság ekkor adatokat gyűjt, de akár leplezett eszközök alkalmazására is sor kerülhet.

Ha az előkészítő eljárás alapján arra az eredményre jutnak, hogy fennáll a bűncselekmény gyanúja, elrendelik a nyomozást.

A nyomozás a felderítéssel kezdődik, ekkor még nincsen olyan személy, akit meg lehetne gyanúsítani: a nyomozás ismeretlen tettessel szemben folyik.

Amint ismertté válik a feltételezett elkövető, vagyis a nyomozó hatóság arra a megállapításra jut, hogy valaki megalapozottan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével, következik a gyanúsítás közlése.

Gyanúsított csak úgy lesz valakiből, ha a nyomozó személyesen közli vele, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, és mindezt jegyzőkönyvbe foglalja.

Kivételt jelent e szabály alól, ha a gyanúsított ismeretlen helyen, vagy tartósan külföldön tartózkodik, ebben az esetben az ügyészség határozatot hoz arról, hogy az eljárás távollévő terhelttel szemben folyik.

Mikor tudom meg, hogy mivel gyanúsítanak?

A gyanúsítást a nyomozás felderítési szakaszában az első kihallgatáskor közli a nyomozó hatóság. Elképzelhető, hogy már fennáll a személyre vonatkozó megalapozott gyanú, de a gyanúsítást még nem közölték, ekkor a terheltre „a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként” tekintenek. Ha ezt a személyt elfogják, idézik, előállítják, körözését rendelik el vagy vele szemben elfogatóparancsot bocsátanak ki, a gyanúsítás közléséig a jogosultsága csak korlátozott: kizárólag arra jogosult, hogy

• a gyanúsítotti kihallgatással kapcsolatos büntetőeljárási jogairól felvilágosítást kapjon,
• védőt hatalmazzon meg vagy
• védő kirendelését indítványozza, és
• védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

Olvasson tovább a témában az alábbi címekre kattintva!

Gyanúsított fogalma

A gyanúsított kihallgatása, A kihallgatás menete

A nyomozás vizsgálati szakasza

A Gyanúsított jogai és kötelezettségei

Miért lehet szüksége a sértettnek büntetőjogi ügyvédre?

NYOMOZÁS - RENDŐRSÉG - NAV - FELDERÍTÉS - GYANÚSÍTOTT - ÜGYVÉD - BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD - VÉDŐÜGYVÉD - BUDAPEST