Vesztegetés Btk. 290. §

büntetőjogi ügyvédi képviselet

Ügyvédi irodánk gazdasági, pénzügyi bűncselekmények esetén büntető ügyvédként, védőügyvédként látja el ügyfelei hatékony képviseletét, védelmét.

Vesztegetés elkövetésével vádolják, és ügyvédet keres? Vesztegetés gyanúsítottjává vált?
Többet szeretne megtudni arról, hogy valójában mivel gyanúsítják, vádolják?

Hatékony büntető ügyvédet szeretne jogai legteljesebb képviselete érdekében?
Büntető ügyvédet keres, el szeretné kerülni, hogy a nem tudásból, nem megfelelő hozzáértésből bűncselekmény elkövetésével vádolják meg?

Forduljon hozzánk bizalommal! Releváns, adott területen szerzett tapasztalattal rendelkező irodánk hatékony segítségére lesz a rendőrség, a nyomozó hatóság előtt amennyiben Ön ellen vesztegetés avagy más gazdasági bűncselekmény esetén folyik büntetőeljárás.

Segítségre van szükségem. Időpontot kérek.

Amit tudni érdemes a vesztegetésről

Szerző: Dr. Roska Sándor, büntetőjogi ügyvéd

Milyen vesztegetés-fajtákat különböztet meg a Büntető Törvénykönyv?

A vesztegetés klasszikus korrupciós bűncselekmény. A büntető törvénykönyvünk különböző vesztegetési formákat szabályoz, amik a következők:

Vesztegetés
Vesztegetés elfogadása
Hivatali vesztegetés
Hivatali vesztegetés elfogadása
Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban
Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban

A bonyolult törvényi szabályozás és a bűncselekmények hasonló jellege miatt a vesztegetési bűncselekmények közül az alábbiakban a gazdasági élet szereplőit érintő vesztegetést mutatjuk be kicsit részletesebben azzal, hogy a vesztegetés valamennyi fajtájának esetén vállalja az iroda a jogi képviseletet, a tanácsadást, áll az iroda a felkészült munkatársaival ügyfelei rendelkezésére.

Mi a vesztegetés?

A vesztegetés elkövetésekor a vesztegető a gazdálkodó szervezet (cég) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek, vagy őrá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy az a személy a kötelességét megszegje.
Abban az esetben, ha az a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, akinek, illetve akire tekintettel a jogtalan előnyt ígérik vagy adják, önálló intézkedésre jogosult, súlyosabb büntetést kaphat.

Hogyan követhető el a vesztegetés?

Az adott ügyben a végső döntésre befolyással rendelkező, vagy a döntést meghozó személy részére jogtalan előny adásával, vagy jogtalan előny ígéretével, ami előnyt azért ad, vagy előny ígéretet azért tesz a vesztegető, hogy a vesztegetést elfogadó a kötelességét megszegje.

Ki követheti el a vesztegetést?

A vesztegetés elkövetője tettesként bárki lehet; azonban társtettesek azok lesznek, akik ugyanazon ügy kapcsán egymás tevékenységéről tudva (együtt eljárva), közösen adják vagy ígérik a jogtalan előnyt.

Vesztegetés esetén mi számít a jogtalan előnynek?

A jogtalan előny lehet vagyoni és személyes jellegű juttatás is. Személyes előny pl. a szexuális kapcsolat is. Nem tekinthető azonban ilyennek az olyan jelentéktelen juttatás, amelynek felajánlása a társadalmi szokásoknak megfelel, pl. tárgyalás közben kávé, üdítő, frissítő, aprósütemény kínálása.
A vagyoni előny leggyakrabban pénzbeli vagy pénzértékű dolog juttatása. Előny a hitelbe történő, de fizetőkészség nélküli vásárlás, valamint a tartozás elengedése is.
Ugyancsak vagyoni előny a kölcsön. Ha kamatmentes, az egyoldalú pénzbeli juttatásnak tekintendő, a kamatos kölcsön esetén pedig a hitelnyerés ténye az előny. Jelentősége van annak, hogy a kölcsön valódi vagy csupán színlelt. Személyes előny lehet valamilyen kereseti lehetőség, pl. másodállásbeli foglalkoztatás biztosítása.

Vesztegetésben milyen kötelezettséget kell megszegni a bűncselekmény elkövetéséhez?

A kötelezettség, amelyeknek megszegése a vesztegetés célja, természetesen alapulhat közvetlenül jogszabályon, de ez nem kizárólagos feltétel. A szabály, amit vesztegetés esetén meg kell szegnie valakinek, lehet jogszabálynak nem minősülő belső szabályzat (pl. alapszabály, ügyrend stb.), szerződés. A lényeg, hogy a megszegendő kötelességhez gazdasági, vagy közérdek fűződjön.

Kit lehet vesztegetni, ki a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy?

A gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyen nem csupán a szerv (cég) vezetője, vezető beosztású dolgozója. Lehet a szervnél munkaviszonyban álló személy, sőt az olyan személy is, aki munkaviszonyra jellemző sajátosságokat mutató más jogviszony keretében fejti ki tevékenységét. (pl. tanácsadó, konzulens stb…).
A gazdálkodó szervezet "önálló intézkedésre jogosult tagja" súlyosabban büntethető. Ő az, aki az adott szerv (cég) működését vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek (üzleti partnerek stb.) jogait és érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet. Elsősorban a vezető beosztású alkalmazottak (vezető tisztséget betöltő tagok), valamint a költségvetési szerv stb. képviseletére jogosult személyek sorolhatók ide.
A döntések előkészítésében közreműködő beosztottak közül is önálló intézkedésre jogosultaknak tekintendők azok, akik lényegesen befolyásolhatják az érdemi döntést (pl. elkészítik a döntést tartalmazó irat tervezetét). Általában nem a dolgozó vagy tag munkakörének vagy beosztásának elnevezését, hanem a döntést hozó vagy azt előkészítő személyt ténylegesen megillető jogokat figyelembe véve kell elbírálni, hogy önálló intézkedésre jogosult személynek tekintendő-e. Pl. a biztosítótársaságok felülvizsgáló kárszakértője önálló intézkedésre jogosult személy.

Miért érdemes ügyvédet megkeresni vesztegetés esetén?

Azért javasoljuk a vesztegetési szakterületet ismerő ügyvéd segítségét igénybe venni, tanácsát kikérni, mert a vesztegetés egy olyan sajátos bűncselekmény, ahol nincs sértett, ritkán vannak tanúk és nagyon jól össze kell szedni a tárgyi bizonyítékokat és helyesen kell értékelni ahhoz, hogy valaki ne váljon gyanúsítottá egy kényes szituációban. Ez azért van, mert az is, aki veszteget és az is, akit vesztegettek elkövető. Előfordulhat és előfordult már, hogy valaki egy vesztes pályázat, létre nem jött szerződés esetén rosszindulatból feljelentést tesz a rendőrségen arra hivatkozással, hogy a gazdasági céljai azért hiúsultak meg, mert a másik fél „meg akarta vesztegettetni magát”, valamilyen előnyt kért, hogy előmozdítsa az ügyek sikerét, és íme, nem is nyerte meg a pályázatot, a szerződést stb. Tanúk hiányában nehéz a bizonyítás és ellenbizonyítás. Mégis miért tenne valaki ilyen hamis feljelentést? Mert a vesztegetés büntetése korlátlanul enyhíthető az elkövetővel szemben, sőt különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is a büntetés kiszabása, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak a vesztegetés elkövetője bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Ki lehet a vesztegetés elfogadója?

A vesztegetés elfogadásának elkövetője az adott szervezet (cég) részére vagy érdekében tevékenységet végző személy. A vesztegetési cselekménynek összefüggésben kell állnia a tettes gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével.

Mit vagy kit kell érteni a vesztegetésben a „rá tekintettel” kifejezésen?

A "rá tekintettel" fordulat olyan személyre utal, aki a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyhez fűződő tényleges kapcsolata okán képes arra, hogy őt befolyásolja. Ilyen esetben is a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény tettese, annak ellenére, hogy nem maga kéri vagy fogadja el a jogtalan előnyt vagy annak ígéretét, de akár kifejezetten, akár hallgatólagosan egyetértett azzal, hogy a harmadik személy rá tekintettel jogtalan előnyt kérjen vagy kapjon. Az előny kérője vagy elfogadója ilyen esetben bűnsegédként vonható felelősségre, aki ugyanúgy büntethető, mint az elkövető.

Ha a vesztegetést kérőnek pénzt adok, én sértett leszek?

Nem, nem lesz sértett. Gyanúsított lesz, mint a vesztegetés elkövetője. Ez azért van, mert az is, aki veszteget és az is, akit vesztegettek elkövető. Ahogy korábbi kérdésnél kifejtésre került, a vesztegetés egy olyan különleges bűncselekmény, ahol nincs sértett, ritkán vannak tanúk és nagyon jól össze kell szedni a tárgyi bizonyítékokat és helyesen kell értékelni ahhoz, hogy valaki ne váljon könnyen gyanúsítottá egy érzékeny szituációban. Ezért nagyon fontos felkészült és e területen jártas, speciális ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező ügyvéd felkeresése, tanácsának kikérése. Ebben készséggel áll az ügyfelek rendelkezésére irodánk.

Vesztegetésnek számít a hálapénz adása vagy elfogadása?

Hálapénz ugye az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül a közreműködő egészségügyi dolgozónak önként nyújt. A hálapénz, amennyiben az nem kötelességszegés honorálása, nem jogtalan előny, így annak elfogadása nem valósít meg vesztegetést. Persze ennek a tényszerűségnek igazolásához kérje ki tanácsunkat, mert az elhangzott nyilatkozatoknak, az események láncolatának különös jelentősége van a vesztegetés megvalósulása vagy meg nem valósulása szempontjából.

Vesztegetés büntetése

290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

(3) A büntetés

az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Vesztegetés elfogadása

291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető

a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,
az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés

az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
a (2) bekezdés a. pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
a (2) bekezdés b. pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

Amennyiben vesztegetés bűncselekménnyel kapcsolatban védőügyvédet, büntetőjogi ügyvédet keres, forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

VESZTEGETÉS - ÜGYVÉD - BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD - VÉDŐÜGYVÉD - BUDAPEST

Kapcsolat

Hívjon bennünket!
Írjon nekünk!

Dr. Roska Sándor
gazdasági-, gazdasági büntetőjogi ügyvéd

Irodánk címe:
1024 Budapest, Margit krt 49. IV. em. 1.
e-mail: iroda@roskaugyvediiroda.hu

Ügyvédi irodánk Budapest II. kerületében a Mechwart ligetnél található.

Parkolási lehetőség a Keleti Károly utcában a Margit körútról rögtön jobbra fordulva érhető el.

Időpontot kérne?

Keressen bennünket bizalommal!
Vegye fel velünk a kapcsolatot!

+36-1/79-28-340
+3670/941-90-12

Elérhetőségünk: +36-1/79-28-340 |
+36-70/941-90-12 BÜNTETŐ ÜGYVÉD, VÉDŐÜGYVÉD, BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST