Btk. 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.

(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.

Mi is az a tartozás fedezetének elvonása?

A tartozás fedezetének elvonása egy olyan vagyon elleni bűncselekmény, mely a hitelezők érdekét hivatott szolgálni. A jogalkotó abból a megfontolásból iktatta be ezt a bűncselekményt a Büntető Törvénykönyvbe, hogy ezáltal is biztosítsa a zavartalan és biztonságos hitelezést, a tőke szabad áramlását. A büntetőjogi eszközök célja tulajdonképpen az, hogy ezáltal is szerződésszerű magatartásra ösztönözzék a feleket. El kell ismernünk, hogy a piacgazdaság, a hitelezés biztonságos és kiszámítható működése mindannyiunk közös érdeke. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy bizonyos üzleti magatartások a törvényesség határmezsgyéjén mozognak, megítélésük sokszor csak nüanszokon múlik.

A tartozás fedezetének elvonása esetében két elkövetési alakzat van: az egyik vétségi, a másik bűntetti alakzat. Ha a vétségi alakzattal gyanúsítanak bennünket, akkor enyhébb büntetési tétellel kell számolnunk, míg akkor, ha a bíróság a bűntetti alakzat elkövetésében mond ki bűnösnek bennünket, a várható büntetés jóval súlyosabb. Ez a megkülönböztetés az elkövetési tárgy szempontjából is jelentőséggel bír: a Büntető Törvénykönyv a vétségi alakzat esetében követelést, a bűntetti alakzat esetében tartozást határoz meg.

Mit értünk követelés, illetve tartozás alatt?

A követelés valamilyen kötelmi jogviszonyból eredő (tehát valamilyen szerződésen alapuló) igény, mely a másik fél által vállalt kötelezettség teljesítésére vonatkozik. A tartozás fizetési kötelezettségben megnyilvánuló teljesítésre vonatkozó igényt jelent, vagyis egy fennálló fizetési kötelezettségről van szó.

Mind a vétségi, mind a bűntetti alakzat esetében a tartozás kiegyenlítésének meghiúsítását róják a terhünkre. A különbség mégis meghatározó: a bűntetti alakzat esetében a tartozás gazdasági tevékenységből ered. Vagyis, a tartozás fedezete elvonásának bűntettét csak az követheti el, aki egy gazdálkodó szervezet képviselője. Ebből tehát az következik, hogy ha a velünk közölt gyanúsításban a nyomozó hatóság a Btk. 405. § (2) bekezdését jelöli meg hivatkozási alapul, akkor annak megalapozottsága erősen kérdéses abban az esetben, ha mi egyetlen gazdálkodó szervezetnél sem töltünk be képviselői pozíciót, vagy pedig a nyomozó hatóság által kifogásolt tevékenységünket nem ilyen minőségünkben fejtettük ki.
A Btk. 405. § (1) bekezdése (vagyis a vétségi alakzat törvényi tényállása) ilyen korlátozást nem tartalmaz, így erre hivatkozással természetes személyek is meggyanúsíthatók a bűncselekmény elkövetésével.

A Btk. mind a vétségi, mind a bűntetti alakzat esetében feltételként írja elő, hogy a követelésnek, illetve tartozásnak írásbeli szerződésen kell alapulnia. Annak nincsen jelentősége, hogy a kérdéses szerződés milyen alakban készült. Így például nem védekezhetünk azzal, hogy a mi szerződésünk csak egy „sima két tanús” okirat, és nem közjegyző előtt készült. Az alapul szolgáló szerződés tárgyát tekintve gyakorlatilag bármilyen lehet, ám a gyakorlatban a legtipikusabbak a hitel- és kölcsönszerződéshez kapcsolódó esetek.
A bűntetti alakzat esetében további feltétel, hogy a tartozásnak gazdasági tevékenységből kell származnia. A kialakult bírói gyakorlat szerint gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk, ha az adott tevékenységet bevétel elérése érdekében, vagy bevételt eredményező módon folytatják, rendszeresen vagy üzletszerűen.

Felvetődik a kérdés, hogy milyen megítélés alá esik az az eset, amikor valaki már a hitel felvételekor megtéveszti a vele szerződő felet, és azt állítja, hogy a kölcsönösszeg gazdasági tevékenység folytatásához kell, a valóságban azonban nem folytat gazdasági tevékenységet, és nem is áll szándékában ilyet tenni. Egyes szakirodalmi álláspontok szerint az, aki ilyet tesz, azt csalás vagy csalás kísérlete miatt kell felelősségre vonni. Más nézetek szerint – tényleges gazdasági tevékenység hiányában – a tartozás fedezete elvonásának vétségi alakzata valósul meg. Fel kell tehát arra is készülnünk, hogy az ügyünkben eljáró bíróság inkább a jogirodalmi álláspontot képviseli. Ilyen esetben fokozottan javasolt ügyvédi segítséget igénybe vennünk, hiszen a büntetési tétel mértéke függhet a cselekmény minősítésétől.

A fent felsoroltakon túlmenően van egy nagyon jelentős kitétel: a tartozás fedezetének elvonása csak olyan vagyon elvonása révén valósulhat meg, melyet szerződéssel fedezetként kötöttek le.

Mit értsek az alatt, hogy „szerződéssel fedezetként lekötött vagyon”?

A tartozás fedezetének elvonása csak a szerződéssel fedezetként lekötött vagyon elvonása által valósul meg. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából szükséges, hogy a kérdéses vagyont, vagyontárgyat kifejezett rendelkezéssel kössék le fedezetül a szerződésben. Kifejezett szerződéses kikötés hiányában jók az esélyeink arra, hogy a Btk. 405. § alapján történő büntetőjogi felelősségre vonást elkerüljük, ez azonban nem képezi akadályát annak, hogy a velünk szerződő fél – fedezetelvonó szerződésre hivatkozással – polgári bírósághoz nyújtson be keresetet ellenünk.

A „szerződéssel fedezetként lekötött vagyon” lehet dologi és kötelmi jellegű biztosíték egyaránt. Dologi jellegű biztosíték kétféle van: a zálogjog és az óvadék.
A kötelmi jellegű biztosítékok köre igen tág, ide tartoznak a Polgári Törvénykönyvben nevesített szerződési típusok, de lényegében minden kifejezett – a vagyon lekötésére irányuló – rendelkezés szóba jöhet.
Zálogjog létrejöhet törvényi előírás vagy a hatóság rendelkezése alapján, az így lekötött vagyon elvonása révén – ha az egyéb, Btk.-ban írt feltételek fennállnak – is megvalósulhat tartozás fedezetének elvonása.

Némely szakirodalmi nézetek szerint csak azokra a vagyontárgyakra, vagyonelemekre nézve valósítható meg a bűncselekmény, melyeket konkrétan felsorolnak a szerződésben. A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a felek ügyleti szándéka a mérvadó annak megítélésénél, hogy a vagyonelemek milyen körére terjed ki a fedezeti jelleg. Ez a tágabb értelmezés lehetővé teszi, hogy a bíróság a lekötött vagyon fogalma alá sorolja az olyan szerződéses kikötéseket, mint amilyen például „a gazdasági társaság mindenkori készletállománya” vagy „a társaság teljes vagyona”. Fel kell tehát készülnünk arra, hogy az egyes nyomozati szervek és hatóságok eltérően (és nem feltétlenül a javunkra) ítélik meg ezeket a kérdéseket, ezért is erősen ajánlott már a gyanúsítotti idézés kézhezvételét követően ügyvédi segítséget kérnünk.

Mit értünk „elvonás” alatt?

A fedezetül szolgáló vagyon elvonása a legváltozatosabb formákban megvalósulhat, egyetlen feltételt fogalmaz meg a Btk. ezzel kapcsolatosan: a lényeg az, hogy az elvonás a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítsa.

Néhány példa: a vagyon (vagyontárgy) megterhelése, eladása, elajándékozása; jogellenes hasznosítása; eltitkolása, elrejtése, eltagadása; megrongálása, használhatatlanná tétele, megsemmisítése.

A bűncselekmény eredményeként a tartozás kiegyenlítése részben vagy egészben meghiúsul. A meghiúsulás lehet tehát részbeni és teljes, lehet továbbá időbeli és mértékbeli. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös, hogy a tartozás egészének vagy csak egy részének a megtérülése válik lehetetlenné.

Ki követheti el a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét?

A tartozás fedezetének elvonása bűncselekményt tulajdonképpen bárki elkövetheti. A vétségi alakzat esetében magánszemély vonja el a követelés fedezetét. A bűntetti alakzat esetében azt a fentiekben már tisztáztuk, hogy tettes csak az lehet, aki képviselője valamely gazdasági társaságnak, jogosult rendelkezni a fedezetül szolgáló vagyonnal, és ténylegesen rendelkezik is azzal. Csakhogy, a bűncselekmény a legváltozatosabb formákban elkövethető, nemcsak a rendelkezési jog gyakorlásával (például a fedezetül lekötött vagyon eladása, elajándékozása útján), hanem a rendelkezési körön kívüli magatartásokkal is (például használhatatlanná tétellel, megrongálással). Vagyis, nemcsak az adós (kötelezett) követheti el a bűncselekményt. Emellett fontos azt is látnunk, hogy a bűncselekményt bűnrészesként, felbujtóként vagy éppen bűnsegédként is elkövethetjük.

Mitől függ az, hogy hány rendbeli tartozás fedezete elvonásának bűncselekményével gyanúsítanak meg?

A tartozás fedezete elvonásának rendbelisége nem a hitelezők számához, és nem is az elvont vagyonelemek számához igazodik, hanem a tartozás alapjául szolgáló jogviszonyok számától függ.

A tartozás fedezetének elvonása konkurál más gazdasági bűncselekményekkel. Amennyiben valaki olyan időpontban vonja el a tartozás fedezetét, amikor a vállalkozása már fizetésképtelen vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van, úgy nem a Btk. 405. § miatt vonják majd várhatóan felelősségre, hanem csődbűncselekmény miatt.

A csalás bűncselekménye akkor jöhet szóba, ha valaki már eleve csalárd szándékkal kötötte meg a hitel- vagy kölcsönszerződést, és már a szerződés megkötésekor sem állt szándékában a tartozás kiegyenlítése. Ilyen esetben a tartozás fedezeteként lekötött vagyontárgy elvonása úgynevezett büntetlen eszközcselekmény, a gyanúsítás pedig nem a Btk. 405. §-ról fog szólni, hanem csalásról.

Összegezzük akkor: hogyan követhetem el a tartozás fedezetének elvonását?

A bűncselekmény elkövetési magatartása a fedezetül szolgáló vagyon elvonása. A tartozás fedezetének elvonása esetében a legfontosabb feltételek a következők:

• legyen valamilyen alapul szolgáló követelés vagy tartozás;
• legyen egy írásbeli szerződés, mely a követelés vagy tartozás alapjául szolgál;
• ha a nyomozó hatóság által vizsgálat alá vont tevékenységünket gazdálkodó szervezet képviselőjeként valósítottuk meg, akkor feltétel az is, hogy a tartozás gazdasági tevékenységből származzon;
• az a konkrét cselekmény, melyet a nyomozó hatóság a terhünkre ró, nem más, mint a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása;
• az elkövető az lehet, aki a fedezetül lekötött vagyonnal rendelkezni jogosult és egyúttal ténylegesen rendelkezik is;
• de elkövető lehet a rendelkezési joggal nem bíró személy is, ugyanis az elvonás megvalósulhat a rendelkezési jog gyakorlása nélkül is, például a vagyontárgy megrongálása, megsemmisítése révén;
• a tettesi magatartáshoz járulhat bűnsegéd, felbujtó, bűnrészes is.

Milyen büntetésre számíthatok?

A tartozás fedezetének elvonása esetében a büntetési tétel attól függ, hogy vétségi vagy bűntetti alakzat elkövetésében mondja ki a bíróság a bűnösséget.
Van azonban a bűntetti alakzatnak egy minősített esete: súlyosabban büntetendő a gazdasági tevékenységből származó tartozás esetében az, ha a cselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el. A különösen nagy érték jelenleg 50 millió forinttól 500 millió forintig terjed.

Mindezek egy táblázatban szemléltetve:

Mentesülhetek a büntetés alól?

Igen, a Btk. tartalmaz egy büntethetőséget megszüntető okot. Amennyiben Ön a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti, nem büntethető. Ha a tartozás kiegyenlítésére a vádirat benyújtását követően kerül sor, úgy az büntetlenséget ugyan nem eredményez, ám a bíróság a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelheti.