Igen, 2015. január 1-jétől a bíróság az ügyféllel a kapcsolatot elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni. Az illetékeket és közzétételi díjakat is elektronikus úton kell megfizetni. Amennyiben gazdasági társaságként (cégként) kíván felszámolási eljárást kezdeményezni, úgy abban az esetben elektronikus úton kell a kérelmet egy tartalmilag és formailag szigorúan kötött kérelmi lapon benyújtani. Az elektronikus kérelem benyújtása elektronikus nyomtatványok kitöltésével történik.
Az elektronikus nyomtatványok kitöltésekor figyelni kell a kötelező formai és tartalmi elemekre, mert a jogszabály számos felszámolási kérelem elutasítási okot fogalmaz meg. Amennyiben a felszámolási kérelem nincs időben benyújtva a megfelelő formában, úgy abban az esetben az idő múlásával nő annak lehetősége, hogy esetleg az adós vagyonában olyan csökkenés következhet be, ami a felszámolási eljárásban való hitelezői igény kielégítésére már nem lesz elegendő. Ezért nagyon fontos a követelésének eredményes behajtása érdekében a kellő időben, az előírt alaki és tartalmi követelményekkel kezdeményezett felszámolási eljárás mielőbbi megindítása.
A hatályos szabályozás alapján az eljárás folyamán az eljárásban részt vevő félnek vagy az ő képviselőjének a bírósággal elektronikus úton kell a kapcsolatot tartania. Ez azt jelenti, hogy az egész eljárásban, annak minden szakaszában és a rendkívüli perorvoslatban is valamennyi iratot elektronikusan kell beküldeni és a bíróság valamennyi iratot elektronikusan kézbesíti a perbeli fél részére. Vagyis az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy elektronikus bélyegzővel hitelesítve kell a bíróság részére megküldeni.
Ha a beadvány nem elektronikus úton kerül előterjesztésre, a beadványban foglalt nyilatkozatok hatálytalanok és a bíróság úgy tekinti, mintha az elektronikus úton kapcsolatot tartó nem tett volna nyilatkozatot.

Igen, a felszámoló felmondhatja a felszámolás során a korábban már megkötött szerződéseket. Ez természetesen nem lehet öncélú. Ennek oka és célja az, hogy a gazdasági társaság vagyonát a lehető legnagyobb mértékben megóvja a hitelezői igények kielégítése érdekében. Ilyenkor a felszámoló az általa hátrányosnak, gazdaságilag előnytelennek ítélt szerződéseket mondja fel. ennek eldöntésére tág keretek között van lehetősége.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy kötelező erejű bírósági határozat kimondja ezzel kapcsolatban: a felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja. (EBH2002. 672.)

A felszámolás elrendelését követően Ön már tulajdonképpen nem rendelkezhet a cége felett, tudomásul kell venni, hogy gyakorlatilag mindenben a felszámoló jár el. A felszámoló dönt a cégben szinte mindenről. Mindenkivel szemben ő képviseli a céget, a felszámoló rendelkezik a cég bankszámlája felett, ő fizeti ki a béreket; az adóhatóság felé ő teljesíti a bevallásokat, célszerűség és szükség szerint szerződéseket köt, avagy mond fel. Ilyenkor a felszámoló úgy jár el, mintha ő lenne a cégvezető. nagyrészt megilletik mindazok a jogosultságok, amik a cégvezetőt, ügyvezetőt megillették. Annak érdekében, hogy a felszámoló a döntései során a legoptimálisabban tudjon eljárni, sokat tud segíteni a felszámoló biztos döntéseinek meghozatalában az, ha megfelelő kommunikációval a felszámoló tájékoztatva van a gazdasági lehetőségekről. Ebben, mint volt ügyvezető, cégvezető, az ismereteinek szakszerű, célirányos átadásával támogatni a tudja a gazdaságilag legmegfelelőbb döntések meghozatalában, a felszámolási eljárás legrövidebb időn belül történő lezárásában, amivel rövid időn belül ön megszabadulhat a nyomasztó tartozásaitól.

Igen, felelőssé tehető az ügyvezető bizonyos feltételek megléte esetén. Az ügyvezető felelősségének megállapításához szükséges az, hogy a ügyvezető visszaéljen a korlátozott anyagi felelősségének helyzetével.  Amennyiben egy cég jogutód nélkül szűnik meg úgy, hogy tartozásait nem képes kifizetni, alapesetben a Ptk. előírja a vezető tisztségviselők (ügyvezető) felelősségét a kártérítés szabályai szerint, vagyis a hitelező, akinek a követelése nem térült meg, ez alapján perelheti. Tudnia kell, hogy a hitelezők a felszámolási eljárásban kérhetik a bíróságtól, hogy a bíróság állapítsa meg a cég azon vezetőinek mögöttes felelősségét, akik a felszámolási eljárást megelőző 3 évben ilyen tisztséget viseltek.

A bíróságnak ilyenkor vizsgálnia kell, mi vezetett a fizetési képtelenség kialakulásához, ebben volt-e és ha igen kinek volt személyi felelőssége. A bírósági eljárásban a bíróság a rendelkezésre álló iratok, nyilatkozatok alapján dönt. A vezető tisztségviselő által tett nyilatkozatok tartalma nagyban befolyásolja a felelősségének megállapíthatóságát, vagy kizárhatóságát.

Sőt, ha már a vezető tisztségviselő felelősségéről van szó, fel kell hívnom a figyelmét, hogy a legrosszabb esetben a csődbűncselekmény elkövetéséért is felelősségre vonható lehet, ha korábbi magatartása, tevékenysége, illetve okiratok alapján ez úgy ítélik meg.

Fontos kihangsúlyozni, az hogy önmagában az a lehetőség, hogy az ügyvezető személyesen felelőssé tehető a cég tartozásaiért nem jelenti azt, hogy mindenképpen felelősséggel tartozik és teljes vagyonával kell helytállni a hitelezők követeléseiért. Hiszen, ha mindig mindenért teljes vagyonnal felelne, akkor elveszítik jelentőségüket a korlátozott vagyoni felelősséggel járó gazdasági társasági formák. 

A felszámoló vagyonértékesítési lehetőségének pontosan meghatározott szabályai vannak. Ennek célja, hogy a vagyonelemek értékesítésével a hitelezők kielégítést nyerjenek.
A felszámoló a vagyonelemek értékesítése előtt először is értesíti azokat, akiknek esetleg elővásárlási joga van. Ezután a felszámoló értékesíti a vagyontárgyakat pályáztatással, vagy árverezéssel. Ezt a felszámolás elrendelésének közzétételét követő 100 napon belül kell elkezdeni. Felszámolónak ellenőriznie kell, hogy a vevő nincs-e kizárva e lehetőségből. A vevő ilyenkor beszámítással nem élhet. pályáztatásnál közzé kell tenni, a vagyon megjelölését (mit értékesít), az értékesítés feltételeit, hogyan kell a vételi ajánlatot megtenni, pályázati dokumentum átvételének módját. A beérkezett pályázatokat a felszámoló elbírálja közjegyző jelenlétében, erről jegyzőkönyv készül. Ha pályázat eredménytelen, három hónapon belül új pályázatot ír ki. Árverésnél az ajánlat nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverést határozhat el, ahol az árat legfeljebb a feléig leszállíthatja. Ha ilyenkor is sikertelen az értékesítés, a felszámoló ezt hivatalosan megállapítja. Közjegyző jelenléte az árverésen kötelező. Ingatlan értékesítésre speciális szabályok vonatkoznak, aminek a részletezésére rövid válaszban nincs módunk.

A vagyonértékesítés természetesen nem jelentheti a vagyon elherdálását, kijátszását. Egy kötelező érvényű bírósági határozat alapján a felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelősségétől független, önálló kártérítési felelősséggel tartozik. Az ilyen igény érvényesítésére nem a felszámolási eljárásban, hanem a felszámoló ellen indított perben kerülhet sor. (EBH2001. 550.) 

Igen, bűncselekmény észlelése esetén a felszámolót feljelentési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy ha a felszámoló hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértéséről vagy csődbűncselekmény elkövetéséről és ezzel kapcsolatosan amint teheti, feljelentést nem tesz, ő maga is bűncselekményt követ el. Lényeges pontja a felszámoló feljelentésének a hitelt érdemlő tudomás. Ez a megfogalmazás sok mindent rejt magában, többek között az okirati adatokat, a könyvelési iratok meglétét, vagy hiányát, esetleg hiányosságát, ugyanígy a  vagyonelemek meglétét, vagy hiányát, valamint a vezető tisztségviselő által tett különböző nyilatkozatokat, a felszámolási eljárás során tanúsított magatartásukat.
A megindított büntetőügyekben a nyomozóhatóságnak kell - jogi nyelven fogalmazva - kétséget kizáró módon bizonyítania azt, hogy gazdasági társaság előre látta, hogy esedékességkor nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket és ennek tudatában kötötte meg szerződéseit, vállalt úgy fizetési kötelezettséget, hogy tisztában azzal, annak teljesítése nem áll módjában.