Milyen típusú bűncselekmény az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás?

A Btk. 375. §-ban részletezett – informatikai (vagy számítógépes) csalásként említett – bűncselekmény vagyoni érdekeket sértő, csalásszerű tényállás. A klasszikus csalásnál azonban szükséges elem a tévedésbe ejtés vagy a tévedésben tartás, ez azonban az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás esetében hiányzik.
A törvény lényegében minden, az információs rendszert befolyásoló, kár okozásával járó magatartást ebbe a körbe von.

A bűncselekménynek két változata van, ezek a következők:

1. károkozó adatvisszaélés
2. elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés
    

Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás első alakzata

Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás első alakzata a károkozó adatvisszaélés. Elkövetője jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja (Btk. 375. § (1) bek.).

Elkövetési magatartások tehát a következők: adatbevitel, adat megváltoztatása, törlése, hozzáférhetetlenné tétele, illetve minden olyan művelet, mely befolyásolja az információs rendszer működését.
Az adatbevitel tény, információ vagy program feltöltését jelenti. Ez történhet offline üzemmódban (például külső adathordozóról vagy egyszerű begépeléssel) és online üzemmódban is (például hacking, vagyis elektronikus betörés útján).
Az adat megváltoztatása a rendszerben tárolt adat módosítása, felülírása, kiegészítése, részleges törlése révén valósul meg. Az adattörlés az adat teljes körű eltávolítását, végleges megsemmisítését jelenti.
A hozzáférhetetlenné tétel során az elkövető megakadályozza – akár időlegesen is –, hogy az arra jogosult hozzáférjen az adathoz (például elrejti egy külön fájlban és azt jelszóval levédi). A jogosult hozzáférését akadályozó műveletek közül a legjellemzőbb a különféle kártékony programok (úgynevezett malware-ek) telepítése, aktiválása.

Az elkövető jogtalan haszonszerzésre törekszik, ilyen célzat hiányában nem állapítható meg ez a bűncselekmény. Az elkövető cselekményével kárt okoz, ha pedig megkezdte ugyan az információs rendszerbe történő beavatkozást, ám a kár még nem következett be, úgy kísérlet miatt vonható felelősségre.

A bűncselekmény bárki elkövetheti, nem feltétel, hogy az illető belépési jogosultsággal rendelkezzen.

Példák az elkövetésre: az elkövető az informatikai rendszerbe történő beavatkozással hitelszámlást nyit, bankszámláról fiktív vagy valódi számlára kifizetést eszközöl, átutalásokat hajt végre.

Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás második alakzata

A bűncselekmény második alakzata az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés. Elkövetési tárgya a hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. A bűncselekmény belföldön és külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközre egyaránt elkövethető (Btk. 375. § (6) bek.).

Mi tekinthető elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek? Ezt a Btk. határozza meg, ebbe a körbe sorolandó

• a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
• a kincstári kártya, valamint
• a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány.

Ezek mindegyike esetében feltétel, hogy információs rendszer útján kerüljenek felhasználásra (Btk. 459. § (1) bek. 19. pont). Tipikus példa a bankkártyával való vásárlás az interneten.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:

• a csekk;
• az elektronikus pénz;
• a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét (2013. évi CCXXXVII. tv. 6. § (1) bek. 55. pont).

Mindez a gyakorlatban jelenti a bankkártyát, hitelkártyát, az Erzsébet-utalványt, a Széchenyi pihenőkártyát, az utazási (vagy közismertebb nevén üdülési) csekket, egyéb fizetési csekkeket, valamint a váltót.

Összegezve tehát: a bűncselekmény elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközre követhető el. Ide sorolandó minden olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amelynek felhasználása elektronikus úton, információs rendszer útján történik. A nem elektronikus, hanem papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközökre elkövetett károkozó magatartások nem a Btk. 375. § alapján minősülnek, hanem a (klasszikus) csalás miatt vonják felelősségre az elkövetőt.

A bűncselekmény második alakzatának elkövetési tárgya a hamis, a hamisított, valamint a jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (belföldön és külföldön kibocsátott egyaránt). Az elkövetési tárgy

• hamis, ha olyan személy hoz létre új fizetési eszközt, aki annak kibocsátására nem jogosult;
• hamisított, ha az eredetileg szabályosan kibocsátott fizetési eszközt megváltoztatták;
• jogosulatlanul megszerzett, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőzően megszerzi (lopás, rablás stb. útján) más személy valódi fizetési eszközét.

Az elkövetési magatartás a hamis, hamisított, vagy jogosulatlanul megszerzett fizetési eszköz

• felhasználása, vagy
• az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadása.

A felhasználás a fizetési eszköz rendeltetésszerű használatát jelenti, például fizetés bankkártyával, készpénzfelvétel ATM-ből stb. Az elfogadás történhet valóságos térben (például csekk beváltása készpénzre) és számítógépes környezetben is (például vásárlás az interneten).

Az elkövető magatartásával kárt okoz. A bűncselekmény sértettje az, akinél a kár keletkezik. Az elkövetőt annyi rendbeli bűncselekmény miatt vonják felelősségre, ahány sértett van.
A tettes az első fordulat esetében (felhasználás) bárki lehet, a második fordulatnál (elfogadás) csak az, aki a fizetéselfogadásra jogosult. Az elkövető tisztában van azzal, hogy kárt okoz. A fizetés elfogadója akkor vonható csak felelősségre, ha tud arról, hogy a fizetési eszköz hamis, hamisított, illetve, hogy az eszközt használó személy az eszköz használatára nem jogosult.

Példa 1.
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt vonták felelősségre azt a pénztárosnőt, aki közel harminc esetben úgy vásárolt vagy próbált vásárolni úgy, hogy a vevők bankkártya adatait feljegyezte, majd azokat később a saját vásárlásainál felhasználta, így a sértettek bankkártya adataival visszaélve parfümöt, táskát, cipőket és ruhaneműt vásárolt az interneten (police.hu).

Példa 2.
Egy másik esetben a terhelt azt használta ki, hogy egy áruházlánc áruházaiban olyan üvegvisszaváltó automaták üzemelnek, melyek az üvegeket visszaváltásakor a vonalkód alapján azonosítják, az üveg alakját nem veszik figyelembe. A visszaváltható üvegek körét az automata szoftvere tartalmazza, melyet az áruházlánc folyamatosan frissít. A vádlott, ismeretlen módon, elektronikus formában hozzájutott a vonalkódokhoz, melyet az üzletlánc áruházaiban használnak, lementette laptopjára, majd a legmagasabb összeget visszafizető vonalkódot – egy szódásüveg kódját, mely 330 forint – többszörösen kinyomtatta és ráragasztotta az általa összeszedett, egyéb üvegekre, majd azokat az áruházlánc különböző üzleteiben, napi rendszerességgel váltotta vissza úgy, hogy a gép automatikusan nyomtatott üvegblokkjait az áruházban beváltotta. Ezzel a módszerrel a vádlott az áruházláncnak 20 000 forint kárt okozott. Az automatizált üvegblokk magánokiratnak minősül. A bíróság a vádlottat információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt ítélte el (Forrás: birosag.hu).

Büntetési tételek információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás esetén

Informatikai csalás esetén a bűncselekmény minősítése, és ezzel összefüggésben a kilátásba helyezett büntetés mértéke a kár nagyságától függ. Minden esetben súlyosabb a büntetés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el.

Milyen büntetésre számíthat?

• Az informatikai csalásnak szabálysértési alakzata nincsen, így az 50 ezer forintot el nem érő kár esetén egyből bűncselekmény miatt vonják felelősségre az elkövetőt.
• Ha a kár 5 millió Ft alatt marad, a büntetés 3 évig terjedő szabadságvesztés.
• Jelentős (vagyis 5 millió és 50 millió Ft közötti) kár esetén: 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés.
• Nagyobb (vagyis 500 ezer és 5 millió Ft közötti) kár esetén, ha a cselekmény bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el: ugyancsak 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés.
• Különösen nagy (azaz 50 millió és 500 millió Ft közötti) kár okozásakor 2-től 8 évig terjedhet a szabadságvesztés.
• Jelentős (5 millió és 50 millió Ft közötti) kárnál, ha a cselekmény bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, szintén 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés büntetésre lehet számítani.
• Különösen jelentős (500 millió Ft feletti) kár esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.
• Különösen nagy kár (vagyis 50 millió és 500 millió Ft) közötti kár esetén, ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el, ugyancsak 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetést szabhat ki a bíróság.

magánindítvány

Ha az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, úgy az elkövető csak magánindítványra büntethető. Fontos tudni, hogy ez a szabály nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka (Btk. 382. §).

A Btk. rendszerében hozzátartozónak minősülnek a következők:

• az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
• az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
• a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
• a házastárs, az élettárs,
• a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére (Btk. 459. § (1) bek. 14. pont).

Mit kell tudni a magánindítványról? A magánindítvány a sértett kifejezett nyilatkozata, melyben az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kéri. A sértettnek a feljelentéssel egyidejűleg kell előterjesztenie a magánindítványát, mégpedig attól a naptól számított harminc napon belül, amelyen a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. Magánindítvány hiányában az eljárás nem indul meg. A magánindítvány nem vonható vissza és egyúttal oszthatatlan is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha többen követték el a bűncselekményt, úgy elég csak az egyikükkel szemben előterjeszteni a magánindítványt, annak hatálya ugyanis kiterjed a többi elkövetőre is.

375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy
2. a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
2. a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
2. a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.