Csődbűncselekmény Btk. 404. §
büntetőjogi ügyvédi képviselet
Ügyvédi irodánk büntetőjogi ügyvédként főként gazdasági jogi, pénzügyi jogi területen, ezen belül csődbűncselekmény, csődbűntett esetén látja el ügyfelei képviseletét, büntetőjogi védelmét Budapesten és vidéken egyaránt.
Speciálisan erre a területre szakosodott ügyvédi iroda vagyunk.
Lentebb kifejtük Önnek, mit érdemes tudnia a csődbűncselekményről.
Amit tudni érdemes a csődbűncselekményről
Szerző: Dr. Roska Sándor, büntetőjogi ügyvédA legfontosabbak a csődbűncselekményről érthetően
A csődbűncselekmény Btk. szerinti megfogalmazása meglehetősen bonyolult, ezért a hétköznapi értelmezhetőséghez szeretnénk segítséget nyújtani Önnek. A csődbűncselekmény a régi Btk. szerinti megnevezése csődbűntett volt. Így is találkozhat a bűncselekmény elnevezésével.
KI KÖVETHETI EL A CSŐDBŰNCSELEKMÉNYT?
Az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van. ( Ezen általában a vezető tisztségviselőt értjük, de értelemszerűen minden olyan személy ide sorolható, aki a vagyon feletti rendelkezési jogosultságot gyakorolja.
MIVEL KAPCSOLATBAN KÖVETHETŐ EL?
A Btk. 404. § azt mondja, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezettel kapcsolatban követhető el. (Például Bt., Kft., Zrt., Kkt.)
A törvény szövege azonban ennél sokkal részletesebb:
"Gazdálkodó szervezet: A magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés - ideértve az európai gazdasági egyesülést is -, európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a személyes joga alapján gazdasági társaság vagy más, gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amelynek a fő érdekeltségeinek központja - a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/848 EU rendelet) alapján - az Európai Unió területén található, és az ellene indítható fizetésképtelenségi eljárás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá esik."
Forrás: 1991. évi XLIX. törvény
MILYEN HELYZETNEK KELL FENNÁLLNIA, ILLETŐLEG BEKÖVETKEZNIE AHHOZ, HOGY MEGÁLLAPÍTHATÓ LEGYEN?
- fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetettnek kell lennie,
- fizetésképtelenséget előidézőnek kell lennie,
- fizetésképtelen helyzetben elkövetettnek kell lennie, avagy
- hitelező jogtalan előnyben részesítésével elkövetett cselekménynek kell lennie
MI SZÜKSÉGES MÉG AHHOZ, HOGY BEFEJEZETT LEGYEN AZ ELKÖVETÉS?
Az elkövető a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
MILYEN MAGATARTÁSSAL KÖVETHETŐ EL A CSŐDBŰNCSELEKMÉNY?
-
A vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével
Az elrejtés folytán a nyilvántartásokban már szereplő vagyontárgy a nyilvántartásokból kikerül, eltűnik. Az eltitkolással érintett vagyontárgy eleve nem kerül be az adós nyilvántartásaiba. A megrongálás a dolog állagának olyan károsítása, amelynek folytán az értéke csökken. Nem feltétele az érintett vagyontárgy használhatóságának sérelme.
A megsemmisítés a dolog állagának megszüntetése, vagy olyan fokú károsítása, amelynek folytán eredeti állapotába már nem állítható vissza.
A használhatatlanná tétel eredményeként a vagyontárgy a rendeltetésének megfelelő felhasználásra akár időlegesen vagy véglegesen- alkalmatlanná válik anélkül, hogy állaga károsodnék. -
Színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével
A színlelt ügylet kötése a Polgári Törvénykönyv keretei között értékelendő, érvényességét palástolt szerződés alapján kell megítélni.
Kétes az a követelés, amelynek ténybeli vagy jogi alapjait az adós vitatja, vagy bár nem vitatja, de behajtása (pl. megfelelő fedezet, biztosíték hiányában) nem biztosított. A kétes követelés érvényes jogcímen alapul (vagyis valódi követelés), s adott esetben állami kényszerrel is végrehajtható, ha a hitelező kérné. -
Az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
Az észszerű gazdálkodás szükségszerűen tartalmaz kockázati elemeket, amelyek azonban nem lépik túl a megengedett kockázat határait. A gazdálkodás akkor észszerűtlen, ha a kitűzött gazdasági eredmény bekövetkezésének a lehetősége kisebb, mint a veszteség bekövetkezésének a lehetősége. -
Hitelező jogtalan előnyben részesítésével
Ezt az követi el, aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a Csődtörvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti.
FONTOS! Csak az alábbi esetekben büntethető a bűncselekmény
A csődbűncselekmény akkor büntethető, ha
- a csődeljárást megindították,
- a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
- a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
Mikor beszélhetünk fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetről?
A csődbűncselekmény egyik esetének megállapíthatósága nagyban függhet ezen körülménytől. Rendkívül fontos ennek a körülménynek a tisztázása. Arról az esetről van szó tehát, amikor még nem fizetésképtelen a cég, azonban az azzal fenyegető helyzet fennáll.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet (cég) vezetői előre látták, vagy ha észszerűen járnak el, előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A gazdálkodó szervezet (cég) vezetőjének minősül ebben az esetben az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (döntéshozó, avagy a döntéshozót véleményének kialakításában befolyásoló).
Mentesül a felelősség alól a gazdálkodó szervezet (cég) vezetője, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése érdekében.
Mikortól kell számítani a Btk-ban megjelölt fizetésképtelenséget?
Az adós fizetésképtelenségét bíróság állapítja meg jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén. A teljes felsorolástól most eltekintve például ha:
- az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette
- az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki
- az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt
Milyen anyagi javakat kell figyelembe venni a csődbűncselekmény vizsgálata és elbírálása során?
A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. Az adós a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonával szabadon nem rendelkezhet annak ellenére, hogy az a tulajdonában (kezelésében) van. Csupán a hitelezők érdekeinek megfelelően hasznosíthatja. A vagyonba tartozhatnak ingó és ingatlan dolgok, továbbá jogok (követelések) és kötelezettségek (tartozások). Csak a végrehajtás alá vonható vagyon szolgál a hitelezői igények kielégítésére, a végrehajtás alól mentes vagyon nem.
A Btk. pontos szövege a csődbűncselekménnyel kapcsolatban
404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
- a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
- színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
- az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
- fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
- fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
- a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
- a csődeljárást megindították,
- a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
- a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
Forrás: 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
A csődbűncselekmény büntetése Példa a csődbűncselekményre
Visszatérve a kérdésre, mi a helyzet az adóssal, akit még csődbűncselekmény elkövetésével is meggyanúsítanak? Azt tudom tanácsolni, mindenképpen konzultáljon e területen jártas büntető ügyvéddel, védő ügyvéddel. Nem egyszerűen szerteágazó ismeretek szükségesek a csődbűncselekmény megítéléséhez, hanem azon összefüggések felkutatása és felismerése szükséges, amik a fizetésképtelenségi helyzetre, az adós gazdasági tevékenységére vezettek ugyan, azonban nem feltétlenül a gazdálkodó szervezet (cég) vezető hibája. Az hogy egy gazdasági társaság fizetésképtelenné válik, vagy vált, önmagában nem bűncselekmény. Annak felderítése és levezetése, hogy milyen folyamatok vezettek ide, eldöntik, megvalósult-e csődbűncselekmény.
Budapesten található ügyvédi irodánk csődbűncselekmény (régi nevén: csődbűntett) esetén büntetőjogi ügyvédként, védőügyvédként, büntető ügyvédként jár el a NAV előtt Budapesten és vidéken egyaránt. Ha ön veszteséges, fizetésképtelen cég vezetője, javasoljuk keressen fel az ügyben jártas ügyvédi irodát, nehogy egy hétköznapi élethelyzetből önt büntetőeljárásba sodorják a nem megfelelően irányított események. CSŐDBŰNCSELEKMÉNY ÜGYVÉD - VÉDŐÜGYVÉD - BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD - BUDAPESTKapcsolat
Hívjon bennünket!
Írjon nekünk!
Dr. Roska Sándor
gazdasági-, gazdasági büntetőjogi ügyvéd
Irodánk címe:
1024 Budapest, Margit krt 49. IV. em. 1.
e-mail: iroda@roskaugyvediiroda.hu
Ügyvédi irodánk Budapest II. kerületében a Mechwart ligetnél található.
Parkolási lehetőség a Keleti Károly utcában a Margit körútról rögtön jobbra fordulva érhető el.
Időpontot kérne?
Keressen bennünket bizalommal!
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
+36-1/79-28-340
+3670/941-90-12
Bűncselekmények - Eljárások
IGNORANTIA IURIS NON EXCUSAT - A törvény nem tudása nem mentesít
A törvény, a lehetőségek tudása viszont kapukat nyit meg és esélyeket teremt...
Gazdasági büntető ügyvéd, védő ügyvéd, jogi tanácsadás, jogi szakértelem.. Miért bennünket válasszon?
Mi nem ügyeket, nem felesleges eljárásokat generálunk. Komplex megoldásokban, eredményes stratégiákban gondolkozunk. Célunk mindig az ügyfél érdekének maximális szem előtt tartása...
