A hatóság előtti megjelenés

A gyanúsított kihallgatásának menete a terhelt hatóság előtti megjelenésével kezdődik. A hatóság előtti megjelenés történhet idézés alapján a hatóság előtti megjelenéssel, hatóság elé állítással, amikor a hatóság szállítja az érintettet a kihallgatásra.

• A kihallgatás megkezdésekor a kihallgató elkéri a kihallgatott személyének igazolására szolgáló okmányokat. A kihallgatást végző jegyzőkönyvben rögzíti a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, a kihallgatáson jelen levőket. Ezt követően elmondja a kihallgatottnak, hogy mi miatt hallgatja ki gyanúsítottként, pontosan mi az a cselekmény, magatartás amit elkövetett és ez Büntető törvénykönyv melyik tényállásába ütközik és azon belül is hogyan minősül.
• A nyomozó hatóság tagja a gyanúsítottat tájékoztatja jogairól és kötelezettségeiről, közöttük arról, hogy a gyanúsítás ellen panasszal élhet, hogy nem köteles vallomást tenni és a vallomástételt az eljárás során bármikor megtagadhatja. Arra a bűncselekményre nézve, amelyre a gyanúsított a vallomást megtagadta, további kérdések nem intézhetők.
• A gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvében rögzíteni kell a gyanúsított személyes adatait, a gyanúsítás közlésére tett nyilatkozatát, és a nyilatkozatát arról, hogy a jogaira történt figyelmeztetést megértette. Amennyiben valamit nem ért meg, kérheti, hogy a hatóság magyarázza el neki, mit jelent az a joga, vagy kötelessége, amiről tájékoztatták.
• A gyanúsított, ha nem kötelező részére, kérheti védő kirendelését vagy védőt hatalmazhat meg, ha kötelező a védelem, akkor védőt hatalmazhat meg, ennek hiányában a hatóság rendel ki határozattal védőt a részére.
• Amennyiben a gyanúsított vallomást tesz, a kihallgatást végző személy felszólítja a gyanúsítottat, hogy tegye meg vallomását. Ilyenkor módot kap arra, hogy összefüggően elmondja a történteket a saját szemszögéből. Amikor ez befejeződött, a nyomozóhatóság felteszi a kérdéseit. Az, hogy a vallomást a gyanúsított bármikor megtagadhatja, itt is érvényesíthető, azaz miután előadta a védekezést a gyanúsított, közölheti, hogy nem kíván válaszolni a feltett kérdésekre. Emiatt őt semmiféle joghátrány, retorzió nem érheti. A gyanúsított a gyanúsítás ellen panasszal élhet.
• A jegyzőkönyvnek a gyanúsított által elmondottakat a szükséges részletességgel kell tartalmaznia. A kihallgatott bármikor indítványozhatja a vallomásának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását. A gyanúsított a nyomozás során akár írásban, akár szóban, tehát. akár a kihallgatáskor is, indítványokat, észrevételeket tehet.
• A jegyzőkönyvet lezárják, ha a kihallgatás véget ért és kinyomtatják, amit a gyanúsítottnak el kell olvasnia és minden oldalon és a jogokra történő figyelmeztetéseknél alá kell írnia. A jegyzőkönyvről másolatot lehet kérni.
• Ha gyanúsított a magyar nyelvet nem ismeri, akkor részére tolmácsot kell biztosítania a nyomozóhatóságnak, aki a kihallgatás befejezése után szintén aláírja a jegyzőkönyvet.

Az úgynevezett "rabosítás"

A gyanúsított kihallgatás után szokott sor kerülni arra az eljárási cselekményre, amit úgy szoktak emlegetni „rabosítás”. Ez azt jelenti, hogy a gyanúsítottról fotókat készítenek, ujjnyomatot illetve DNS mintát vesznek, amit azután megküldenek a bűnügyi nyilvántartónak feldolgozásra.  Ez a gyanúsított kihallgatás menetébe szorosan nem tartozik bele, azonban mindenképpen számítani kell rá a gyanúsítotti kihallgatást követően.

Olvasson tovább a témával kapcsolatban az alábbi címekre kattintva!

A gyanúsított jogai és kötelezettségei

Gyanúsítotti idézést kapott a NAV-tól, rendőrségtől? Mit érdemes tudnia?

A gyanúsított fogalma