A csődbűncselekmény akkor büntethető, ha

1. a csődeljárást megindították,
2. a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
3. a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg. 

A csődbűncselekmény egyik esetének megállapíthatósága nagyban függhet ezen körülménytől. Rendkívül fontos ennek a körülménynek a tisztázása. Arról az esetről van szó tehát, amikor még nem fizetésképtelen a cég, azonban az azzal fenyegető helyzet fennáll.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet (cég) vezetői előre látták, vagy ha észszerűen járnak el, előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A gazdálkodó szervezet (cég) vezetőjének minősül ebben az esetben az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (döntéshozó, avagy a döntéshozót véleményének kialakításában befolyásoló).
Mentesül a felelősség alól a gazdálkodó szervezet (cég) vezetője, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése érdekében.

Az adós fizetésképtelenségét bíróság állapítja meg jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén. A teljes felsorolástól most eltekintve például ha:

• az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette
• az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki
• az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt

404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén

1. a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
2. színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
3. az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet

1. fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
2. fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével

a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
2. a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha

1. a csődeljárást megindították,
2. a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
3. a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

Forrás: 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről

Mi a helyzet az adóssal, akit még csődbűncselekmény elkövetésével is meggyanúsítanak?

Azt tudom tanácsolni, mindenképpen konzultáljon e területen jártas büntető ügyvéddel, védő ügyvéddel. Nem egyszerűen szerteágazó ismeretek szükségesek a csődbűncselekmény megítéléséhez, hanem azon összefüggések felkutatása és felismerése szükséges, amik a fizetésképtelenségi helyzetre, az adós gazdasági tevékenységére vezettek ugyan, azonban nem feltétlenül a gazdálkodó szervezet (cég) vezető hibája. Az hogy egy gazdasági társaság fizetésképtelenné válik, vagy vált, önmagában nem bűncselekmény. Annak felderítése és levezetése, hogy milyen folyamatok vezettek ide, eldöntik, megvalósult-e csődbűncselekmény.