Mit mond a Btk.?

„287. § (1) Aki

1. a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti,
2. a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,
3. az elektronikus adat megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,
4. a büntetőeljárás során ideiglenesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádemelés előtt a dolgot - állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.”

Milyen bűncselekményről van szó?

A büntetőeljárás során, illetve más hatósági eljárásokban (például szabálysértési eljárásban vagy a bírósági végrehajtás során) kerülhet sor dologra irányuló kényszerintézkedésekre. Például, a lefoglalással a bizonyítási eszközt vagy éppen a vagyonelkobzás alá eső dolgot akarja biztosítani a hatóság; zár alá vételre a végrehajtási eljárásban, illetve a szabálysértési eljárásban is. A lefoglalás mindig határozat alapján történik, arról jegyzőkönyvet kell készíteni, és a polgári eljárásban fő szabályként, a szabálysértési és büntetőeljárásban pedig kivételesen az érintett őrizetében kell, illetve lehet hagyni. A zárlat szintén a végrehajtási törvényen alapuló intézkedés, amelyet a végrehajtó foganatosít, azonban arra nem csak polgári eljárásban, hanem büntetőügyben is sor kerülhet, utóbbi esetben akkor, ha a hatóság a terhelt egész vagyonának vagy annak egy részének zár alá vételét rendelte el. Szintén a végrehajtó foganatosítja a zár alá vételt, amikor is az érintett használhatja a zár alá vett dolgot, mert az intézkedése csak a rendelkezési, és nem a használati jogát függeszti fel.

A zártörés elkövetője ezeknek a hatósági intézkedéseknek a sikerét akarja meghiúsítani.

A törvény egyfelől bünteti a dolog végrehajtás alóli elvonását, de – egyfajta előrehozott védelemként – a kényszerintézkedés következményeivel szembeni ellenszegülés egyes eseteit is, még ha azok önmagukban elvonást nem valósítanak meg.

Milyen dolgokra követhető el a zártörés?

A zártörés tárgya lehet: a lefoglalásnál, zárlatnál, zár alá vételnél alkalmazott pecsét, a megőrzésre szolgáló, lezárt helyiség, az információs rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatok, a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adat, a lefoglalt, zárolt, zár alá vett dolog.

Fontos kiemelni, hogy a zártörés csak olyan dologra nézve követhető el, amelyet szabályosan, a vonatkozó törvényben írt módon foglalnak le, vesznek zár alá stb. Érdemes arra is figyelni, hogy a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak körére szigorú szabályok vonatkoznak. Így például, a bírósági végrehajtás szabályai szerint nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában. Szintén nem lehet lefoglalni (még az adós beleegyezése setén sem) azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít. Ha a hatóság e rendelkezések megszegésével foglal le egy vagyontárgyat, arra nézve zártörés bűncselekménye nem valósul meg. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy a törvény csak a helyszínen, további bizonyítás nélkül egyértelműen felismerhetően más tulajdonát képező dolgot mentesíti a végrehajtás alól (ez lehet magán a dolgon is, pl. egyedi azonosító-jel, vagy kapcsolódhat hozzá kívülről, mint például gépkocsihoz a forgalmi engedély). Nem mentesül azonban a végrehajtás alól a vagyontárgy, például a végrehajtást szenvedő azon puszta bemondása alapján, hogy az más tulajdonát képezi, így ilyen esetben a foglalás foganatosítható, a bűncselekmény pedig megvalósítható arra vonatkozóan.

Hogyan követhető el a zártörés?

Alapvetően kétféle módon követhető el a zártörés bűncselekmény:

• az első alakzatot „alaki zártörésnek” szokás nevezni (ezt a Btk. 287. § (1) bekezdés a) és b) pontjában találjuk),
• a második alakzat a „zártöréses sikkasztás” (ezt a Btk. 287. § (2) bekezdése részletezi, és ez súlyosabban is büntetendő).

A lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a hatóság megfelelő jelzéssel köteles ellátni: ez a pecsét. A pecsétet csak az elrendelő hatóság távolíthatja el; ha bárki más tesz ilyet, azzal megvalósítja a zártörést.

A bűncselekmény nemcsak a pecsét teljes eltávolításával követhető el, hanem a megsértésével is. Ez utóbbi jelentheti a pecsét megrongálását, a rajta lévő írás megváltoztatását, eltávolítását.

Abban az esetben, ha a végrehajtó a lefoglalt dolgokat (az érintett őrizetében hagyása mellett) egy arra alkalmas tárolóban vagy egyéb helyiségben helyezi el, melyet lezár és lepecsétel – úgy a helyiség felnyitása már önmagában is bűncselekmény: ez történhet a pecsét megsértésével és a lezárt ajtó felnyitásával, de akár úgy is, hogy az elkövető a nem lepecsételt ablakon át, vagy éppen a falat kibontva jut be a helyiségbe.
A bűncselekmény megállapítható akkor is, ha az elkövető felnyitja a lezárt, lepecsételt helyiséget, az nem szükséges, hogy ténylegesen be is menjen oda, vagy hozzáférjen a lefoglalt tárgyakhoz.

A zártörés elkövethető elektronikus adatra, információs rendszerben tárolt adatra is, például olyan módon, ha a megőrzésére kötelezett személy jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi (akár csak a biztonsági intézkedések szándékos megszegésével is), az eljárás alól elvonja, módosítja.

Súlyosabban büntetendő a zártöréses sikkasztás, amikor is az elkövető el is vonja a végrehajtás alól a lefoglalt, zár alá vett stb. dolgot. Például értékesíti, megsemmisíti, elrejti a dolgot. A bűncselekmény az ideiglenes elvonással is megvalósul, miként akkor is, ha az elvonás végül nem eredményezi a végrehajtás (az elkobzás, vagyonelkobzás stb.) meghiúsulását.

A zártörés csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy zár alá vétel történt, illetve a dolgot lefoglalták.

Mi történik akkor, ha az elkövető még időben visszaszolgáltatja az elvont dolgot a hatóságnak?

Az eredményes lefoglaláshoz, zár alá vételhez stb. nagyobb érdek fűződik, mint az elkövető megbüntetéséhez, ezért a Btk. tartalmaz egy büntethetőséget megszüntető okot.
Eszerint nem büntethető, aki a dolgot a vádirat benyújtásáig – állagsérelem nélkül – az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja, és ilyen módon a lefoglalást, zár alá vételt stb. az eredeti feltételekkel teljesíthetővé teszi. Természetesen nem valósul meg a büntethetőséget megszüntető ok, ha az elkövető a dolgot olyan állapotban adja vissza, hogy az a lefoglalás, zár alá vétel stb. céljára már nem alkalmas.