A bizalmi vagyonkezelés alapvetően magánszemélyek számára jelent pénzügyi-vagyoni biztosítékot. Hasonló jogintézmény a vagyonkezelő alapítvány, mely azonban vállalkozások, szervezetek esetén nyújthat segítséget a vagyonkezelés, -felhasználás racionalizálásában. Ebben a jogi konstrukcióban az alapítvány vagyonkezelő intézményként funkcionál: az alapítvány főtevékenysége maga a vagyonkezelés.

A vagyonkezelő alapítvány egy viszonylag új jogintézmény, a részletszabályokat megállapító 2019. évi XIII. törvény 2019. március 29. napjától hatályos. Ezen időponttól kezdődően vagyonkezelő alapítvány újonnan is létrehozható, de arra is van lehetőség, hogy már működő alapítványt alakítsanak át ilyenné.

A vagyonkezelő alapítvány célja az alapító által rendelt vagyon kezelése, továbbá a vagyonkezelésből származó jövedelemből az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítása, fő feladata pedig, hogy az alapító okiratban megjelölt kedvezményezett, illetve kedvezményezettek számára vagyoni juttatást teljesítsen.

Vagyonkezelő alapítványt közérdekű (nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, karitatív, ifjúságvédelmi, kulturális stb.) célra is lehet alapítani, nyitott kedvezményezetti kör mellett, az ilyen alapítványra azonban speciális szabályok vonatkoznak.

A vagyonkezelő alapítvány alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, majd kezdeményezni kell a bírósági nyilvántartásba vételét. Az erre irányuló eljárásban jogi képviselő igénybevétele kötelező.

A törvény a vagyonkezelő alapítvány létesítésére vonatkozóan kötelező tőkeminimumot ír elő, ennek összege 600 millió forint. Ezt az alapító bármilyen, a jogi személyek alapítása esetén szokásos vagyoni hozzájárulással teljesítheti (pénz, apport, immateriális javak stb.). Annyit érdemes már itt megjegyezni, hogy vagyonkezelő alapítvány esetén kötelező állandó könyvvizsgálót megbízni, az apport értékelése ilyenformán az állandó könyvvizsgáló kötelezettsége. Az alapító már a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőzően köteles a tőkeminimumnak megfelelő vagyont rendelkezésre kell bocsátani.

Az alapítói jogokat gyakorolhatja maga az alapító, de átruházhatja azokat az alapítvány kuratóriumára, a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítója pedig a kuratórium helyett alapítványi vagyonellenőrt is kijelölhet e feladat ellátására.

Az alapítvány működésének átláthatóságát szigorúan kialakított kontrollrendszer garantálja: a legalább öt magánszemélyből álló kuratóriumot a már említett állandó könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság, nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetén az alapítványi vagyonellenőr ellenőrzi.