A vádemelés mit jelent?

A nyomozás eredményeként a hatóság vagy megszünteti az eljárást vagy vádat emel. A vádemelés – az esetek döntő többségében – az ügyész feladata.

Napjainkban az ügyészség a vádiratot már nem papíralapon, hanem elektronikus úton nyújtja be a bírósághoz, a vádemelés időpontja az, amikor vádirat a bírósághoz érkezik: az ügy ezáltal kerül bírósági szakba. A vádlott és a védő részére a vádiratot a bíróság kézbesíti, ezért a bíróság gondoskodik arról, hogy az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, illetve azt nem vállaló személyeknek a vádirat papíralapon megkapják. Ettől függetlenül az ügyészség is értesíti a vádemelésről a terheltet és a védőt.

Amikor egyazon ügyben az ügyész több vádlottal szemben emel vádat, a vádlottakat „I. rendű”, „II. rendű” stb. megjelöléssel látja el és rendszerint a legsúlyosabb bűncselekményt megvalósító terheltet nevezik „I. rendű” vádlottnak.

A vádirat tartalmazza

• a vádlott személyes adatait,
• a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírását,
• azt, hogy ez a cselekmény a Btk. szerint miként minősül, továbbá
• az ügyész indítványát arra vonatkozóan, hogy a bíróság milyen büntetést szabjon ki a vádlottal szemben.

Mindezt azért nagyon fontos tudnunk, mert a bíróság csak a vád alapján és a vád keretei között járhat el. Továbbá, ha „hiányos a vád”, vagyis a vádirat nem tartalmazza a fenti elemek valamelyikét, adott esetben a bíróság az eljárást meg is szüntetheti.