A Ptk. szerint a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.                                                    

Tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselők közül az ügyvezető a leggyakoribb, így azt említjük minden esetben, azonban tudni kell, hogy egy gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem korlátozódik csak az ügyvezetőre. Emellett a vezető tisztségviselő más például alapítvány, más szövetkezet esetében. Az elnevezés változik csupán, azonban a felelősség természetesen nem.

A vezető tisztségviselő (ügyvezető, cégvezető) e jogviszonyával összefüggésben okozhat kárt

• harmadik személyeknek,
• ezen belül is a hitelezőknek, valamint
• a társaságnak.

Az első két esetben az úgynevezett külső felelősség szabályait kell alkalmazni, a társaságnak okozott kár esetén pedig a belső felelősség szabályait.

Vizsgáljuk meg részletesebben ezeket az esetköröket.

Belső felelősség

A társaság felé fennálló felelősség aszerint alakul, hogy a vezető tisztségviselő, ügyvezető munkaszerződés vagy megbízási jogviszony alapján látja el az ügyvezetési feladatokat. Ha az ügyvezető kinevezésekor kifejezetten nem rendelkeztek a felek munkaviszony létesítéséről, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vezető tisztségviselő, ügyvezető megbízási jellegű jogviszonyban áll a társasággal.

Vezető tisztségviselő munkaszerződés alapján fennálló felelőssége

A munkaviszonyban foglalkoztatott vezető tisztségviselő, ügyvezető rendszerint vezető állású munkavállalónak számít, ezért vele kapcsolatban alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve speciális szabályait is (Mt. 208-211. §).

A munkaszerződés alapján foglalkoztatott vezető tisztségviselő, ügyvezető kártérítési felelőssége a következőképpen alakul. Köteles munkáltatójának (vagyis a társaságnak) megtéríteni a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési kötelezettségnek tehát három feltétele van:

• kötelezettséget szegett a vezető tisztségviselő, ügyvezető ,
• ez a kötelezettségszegés neki felróható, vagyis nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható;
• és e két körülmény között okozati összefüggés áll fenn.

Mind a kötelezettségszegést, mind a felróhatóságot, mind pedig az okozati összefüggést a társaságnak kell bizonyítania.

Ami a kártérítés mértékét illeti, abban nincs különbség a megbízási jogviszonyban működő vezető tisztségviselőhöz képest. A Munka Törvénykönyve alapján ugyanis a vezető tisztségviselő, ügyvezető, cégvezető a teljes kárt köteles megtéríteni, nemcsak szándékos, hanem gondatlan károkozás esetében is. Ha a kárt a vezető tisztségviselő, ügyvezető a munkaviszonyának jogellenes megszüntetésével okozza, úgy a kárösszegből legfeljebb a tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeg megfizetésére kötelezhető. Nem kell megtéríteni azt a kárt (vagy a kárnak azt a részét), melynek

• bekövetkezését a károkozás idején nem lehetett előre látni, vagy
• amelyet a társaság okozott vétkes magatartással okozott, vagy
• amely amiatt következett be, mert a társaság nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.

Vezető állású munkavállaló esetében a felek ezektől a szabályoktól a munkaszerződésben eltérhetnek.

Megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő, ügyvezető kárfelelőssége

Amennyiben a vezető tisztségviselő, ügyvezető megbízási szerződés alapján ténykedik a társaságnál (vagy ugyan kifejezett megbízási szerződése nincsen, de munkaszerződést sem kötöttek vele), úgy a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésért való felelősségre előírt szabályait kell alkalmazni.

Ennek megfelelően, ha a vezető tisztségviselő, ügyvezető a tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt megtéríteni.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

• a kárt ellenőrzési körén kívül eső,
• a kérdéses ügyvezetési tevékenység időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
• nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ellenőrzési körön kívül eső körülmény alatt az olyan magatartásokat értjük, melyekre a vezető tisztségviselő, ügyvezető semmiféle befolyással nem bírt, például ilyenek a különféle állami intézkedések, jogszabályváltozások, szélsőséges piaci események, bojkott, embargó stb. Az elvárhatóság tekintetében azt kell tudnia bizonyítani, hogy a vezető tisztséget betöltő személyektől általában elvárható módon, a vállalkozás gazdasági érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva járt el, illetve, a kár bekövetkeztét egy helyette ésszerűen eljáró személy sem láthatta volna előre.

A Ptk. főszabályként úgy rendelkezik, hogy a károkozó köteles megtéríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.  

Ha az ügyvezető szándékosan okozta a kárt, úgy azt teljes mértékben köteles megtéríteni (tehát a társaság vagyonában bekövetkező egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt is). Gondatlan károkozás esetében a társaság vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a társaság bizonyítja, hogy a kár mint a kötelezettségszegés lehetséges következménye az adott vezető tisztségviselői, ügyvezetői tevékenység időpontjában előre látható volt. Ez a szabály tehát kedvező is lehet az ügyvezetőre nézve, hiszen az előreláthatóságot illetően a bizonyítási kötelezettség a társaságot terheli. Szándékos károkozás esetén azonban – miként azt fentebb is jeleztük – ez a szabály nem alkalmazható, az ügyvezető a teljes kárért felel.

A Polgári Törvénykönyv alapján lehetőség van arra, hogy a társaság és a vezető tisztségviselő, ügyvezető a vezető tisztségviselői, ügyvezetőii jogviszony vonatkozásában – részben vagy egészben – kizárják a fenti szabályok alkalmazását, miként arra is, hogy speciális szabályokat határozzanak meg. Ekkor azonban figyelemmel kell lenni a Ptk. 6:152. §-ában foglaltakra. Ezek szerint ugyanis „a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis”.

Az ügyvezető, cégvezető külső felelőssége

Ha a vezető tisztségviselő, ügyvezető, cégvezető tevékenysége során a társaságon kívül álló harmadik személynek okoz kárt, akkor – főszabály szerint – a harmadik személy a társasággal szemben érvényesítheti a kárigényét. Ennek az a magyarázata, hogy a vezető tisztségviselő, ügyvezető nemcsak ügyvezetője, hanem törvényes képviselője is a társaságnak. Ebbéli minőségében folytatott tevékenységének joghatásai pedig a társaságnál állnak be, a jogok a társaságot illetik, a kötelezettségek is a társaságot terhelik.

„Kifelé” tehát a társaság áll helyt, ezt követően azonban a vezető tisztségviselőtől, ügyvezetőtől, cégvezetőtől követelheti a kár megtérítését.

Két kivétel van a főszabály alól:

• ha a vezető tisztségviselő ( ügyvezető, cégvezető ) szándékosan okozta a kárt, akkor az ügyvezető és a társaság egyetemlegesen felelősek;
• speciális szabályok érvényesülnek akkor, ha a harmadik személyt azért érte kár, mert a vezető tisztségviselő, ügyvezető , cégvezető megsértette a jogszerű gazdálkodás szabályait.

A fenti szabályok szigorúan azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a vezető tisztségviselő, ügyvezető, cégvezető ügyvezetési és/vagy képviseleti tevékenységi körében eljárva okoz kárt. Az olyan esetekre, amikor az ügyvezető e tevékenységeitől, ügyvezetői pozíciójától függetlenül, lényegében magánemberként okoz kárt, a Ptk. külön szabályt nem ír elő. Ilyenkor a károkozó úgy felel a magatartásáért, mint bárki más, azt pedig az eset körülményei határozzák meg, hogy a szerződéses vagy a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni.

A bíróság egy konkrét esetben úgy foglalt állást, hogy ha az ügyvezető bűncselekményt követ el, és ezzel kárt okoz valakinek, akkor nem hivatkozhat arra, hogy a társaság képviseletében járva cselekedett, és ezért a társaságot terheli a felelősség. A bíróság szerint ugyanis egy gazdasági társaság tevékenysége nem irányulhat bűncselekmény elkövetésére, ezért az a vezető tisztségviselő, ügyvezető, aki tevékenysége során bűncselekményt követett el, bizonyosan nem a társaság képviseletében járt el, vagyis a társaság nem felel az általa okozott kárért.

A vezető tisztségviselő, ügyvezető felelőssége a jogszerűtlen gazdálkodásért

A vezető tisztségviselő, ügyvezető felelősséggel tartozik a jogszerűtlen gazdálkodásért, ezen az elven alapul az a hitelezővédelmi jogintézmény, melyet – az angol társasági jogból átvett kifejezéssel – wrongful trading néven is szokás említeni.

A jogintézmény azon a felismerésen alapul, hogy a korlátozott felelősségű társaságok (kft., rt.) tagjai, részvényesei hajlamosak nagyobb kockázatot vállalni, hiszen nem kell tartaniuk attól, hogy egy-egy rossz üzleti döntés következményeként a magánvagyonukkal felelnének.

A hatályos Polgári Törvénykönyv minden társasági formára nézve egységes szabályt alkotott. Eszerint: ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, amennyiben a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyta. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható (Ptk. 3:118. §).

Érdemes felfigyelnünk arra, hogy ez a rendelkezés csak annyit vár el a vezető tisztségviselőtől, ügyvezetőtől, hogy vegye figyelembe a hitelezői érdekeket, azt, hogy a hitelezői érdekek elsődlegességével járjon el, nem követeli meg.

A vezető tisztségviselő, ügyvezető nem a társaság tagjainak, részvényeseinek az érdekét kell, hogy szem előtt tartsa, hanem a társaság mint önálló jogalany érdekeit. Olyan döntéseket köteles hozni, melyek a társaság fennmaradását, működőképességét biztosítják, ha pedig erre már nincsen mód, akkor arra kell törekednie, hogy a társaság végelszámolással szűnjön meg, ne felszámolással.

Összegezve a fentieket: három feltétel együttes fennállása szükséges ahhoz, hogy a vezető tisztségviselő, ügyvezető hitelezőkkel szembeni felelőssége megállapítható legyen. Ezek a következők:

• a társaság jogutód nélkül szűnik meg (de nem végelszámolással),
• a megszűnés után a hitelezőknek ki nem elégített követeléseik maradtak fenn a társasággal szemben,
• a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beálltát követően a vezető tisztségviselő, ügyvezető nem vette figyelembe a társaság hitelezőinek érdekeit.

Ha ez a három feltétel együttesen fennáll, a vezető tisztségviselő, ügyvezető a Ptk. szerződéses károkért való felelősség szabályai szerint felel, teljes magánvagyonával. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha sikeresen bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően a hitelezői érdekek figyelembevétele érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis magatartása nem volt felróható.

Felszámolási eljárásban megszűnt társaság vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének felelőssége – szabályok a Csődtörvény alapján

Azt, hogy a felszámolási eljárásban törölt cég hitelezői miként juthatnak adott esetben a pénzükhöz, a Csődtörvény (1991. évi XLIX. törvény) határozza meg: előbb egy megállapítási pert kell indítaniuk, és ha ez sikerre vezetett, és a felszámolási eljárás is lezárult, akkor kezdeményezhetnek egy külön marasztalási pert. Tekintsük át a szabályokat.

Megállapítási per cégvezető, ügyvezető felelősségét illetően

A hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy

• azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el,
• és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent,
• vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

Ilyen pert tehát csak a hitelező vagy a felszámoló indíthat. A perre az adós székhelye szerinti törvényszék az illetékes.

A pert a felszámolási eljárás ideje alatt kell megindítani, a cég törlését követően erre már nincsen lehetőség. Kötött a kereseti kérelem is. A keresetlevélben összegszerűen meg kell jelölni a vagyoncsökkenés mértékét. Illetékfizetési szempontból lényeges, hogy ez az eljárás a meg nem határozható pertárgyértékű eljárások körébe tartozik. 

Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges, a pert mindannyiuk ellen meg kell indítani.

Nemcsak a vezető tisztségviselő, ügyvezető ellen lehet ilyen formában fellépni, hanem az úgynevezett árnyékvezető („árnyékigazgató”, shadow director) ellen is. „Árnyékvezető” az a személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. A Csődtörvény ezzel lehetővé teszi, hogy a hitelezők minden olyan személy ellen pert indíthassanak, aki szerepet vállalt a vagyonvesztésben.

Lényeges, hogy tisztában legyünk azzal, mit kell érteni a „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte” kifejezés alatt. Ez az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

A cégvezető akkor mentesül a felelősség alól, ha sikeresen bizonyítja, hogy

• a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve
• az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

A Ptk. előírja, hogy az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette (Ptk. 3:189. § (1) bek. c) pont). Az a vezető tisztségviselő, ügyvezető, aki ezt a kötelezettségét elmulasztja, aligha mentesül a felelősség alól.

Ha a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem tett eleget (vagy nem megfelelően tett eleget) az éves beszámoló letétbe helyezésével, közzétételével kapcsolatos kötelezettségeinek, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.

Marasztalási per

Miután a bíróság jogerősen kimondta a megállapítási perben a vezető tisztségviselők, ügyvezető, cégvezető felelősségét, és jogerősen lezárult a felszámolási eljárás is, a hitelező megindíthatja a marasztalási pert. Erre minden hitelező jogosult, az is, aki nem indított külön megállapítási pert. A keresetben azt kell kérni, hogy megállapítási perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós társaság volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

A kereset benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő, arra csak a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napon belül van lehetőség.

Kényszertörlési eljárásban törölt társaság vezető tisztségviselőjének, ügyvezetőjének felelőssége – szabályok a Cégeljárási törvény alapján

A kényszertörlési eljárásban törölt cég vezető tisztségviselője, ügyvezetője felelősségének megállapítására irányuló eljárás szabályait a Cégeljárási törvényben (2006. évi V. törvény) találjuk.

Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője, ügyvezetője az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult.

Ha több vezető tisztségviselő, ügyvezető volt, felelősségük egyetemleges. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a cég által megválasztott végelszámolóra és az „árnyékvezetőre” is.

• A törvény meghatározza, mit kell ebben a vonatkozásban érteni a „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte” kifejezés alatt. Az az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Akkor mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ügyvezető a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

• a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be,
• a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

Nem mentesül a felelősség alól a vezető, ha a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének nem (vagy nem megfelelően) tett eleget. Mentesülésre ez esetben akkor van lehetősége, ha sikeresen bizonyítja, hogy ügyvezetői jogviszonya (illetve a végelszámolói tevékenysége) alatt nem következett be vagyonvesztés.

Vezető tisztségviselő a társaság nyilvántartásba vételének jogerős elutasítása esetén

Habár az e-cégeljárásnak köszönhetően az előtársasági (tehát a nyilvántartásba vételt megelőző) létszakasznak egyre kisebb a jelentősége, mégis érdemes néhány gondolat erejéig kitérni a témára.

A Polgári Törvénykönyv leszögezi, hogy amennyiben a gazdasági társaságot a bíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz megszűnik, és az előtársaságként kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. Abban az esetben azonban, ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzés után az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni. Ha a be nem jegyzett társaság megszegi ezt a kötelezettségét, tevékenységét tovább folytatja, úgy az ezzel okozott károkért az előtársaság vezető tisztségviselői, ügyvezetői felelnek, mégpedig a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint.

Az előtársasági létszakaszban vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Ha ez a vagyon erre nem elegendő, akkor a ki nem egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni. Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői (ügyvezetői) korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni. Lényeges kiemelni, hogy a törvény „helytállásról” beszél, vagyis kimentésre nincsen mód.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a társaság a nyilvántartásba-vételi kérelmet visszavonja.

A vezető tisztségviselő, ügyvezető büntetőjogi felelőssége

A vezető tisztségviselő, ügyvezető büntetőjogi felelőssége ─ bármely más természetes személyhez hasonlóan ─ akkor lesz megállapítható, ha a Büntető Törvénykönyv különös részi tényállásainak valamelyikét megvalósítja. A vezető tisztségviselő, ügyvezető i minőségből adódóan vannak olyan bűncselekmények, amelyek tipikusan ilyen pozícióhoz kötődnek, illetve elkövetésük e körben jellemzőbb. Ilyen bűncselekmény-csoportok:

• a korrupciós bűncselekmények (például vesztegetés, vesztegetés elfogadása);
• a vagyon elleni bűncselekmények (például a sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés);
• a gazdaság rendjét sértő bűncselekmények (például a számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, saját tőke csorbítása, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, bennfentes kereskedelem, tiltott piacbefolyásolás, gazdasági titok megsértése); valamint
• a fogyasztók érdekeit és gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények közül jellemzően a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.

Olvasson tovább a témában az alábbi címekre kattintva!

Ügyvezető, cégvezető büntetőjogi felelőssége

A cégvezető büntetőjogi felelőssége és a megengedett kockázatvállalás

cég felszámolás

GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNY - VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ - KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG - ÜGYVÉD - BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD - VÉDŐÜGYVÉD - BUDAPEST

Források:
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
A Kúria 1/2013. Polgári Jogegységi Határozata
Kobl Tamás: A vezető tisztségviselők polgári jogi felelőssége, különös tekintettel az új Ptk. változásaira. Batthyány Műhelytanulmányok 2016/1. ART-PR 2005 Kft.
https://blszk.sze.hu/images/Dokumentumok/kiadv%C3%A1nyok/Batthy%C3%A1ny%20M%C5%B1helytanulm%C3%A1nyok%20No.%203.%20Kobl%20Tam%C3%A1s.pdf