Elöljáróban le kell szögezni, hogy a sértetti jogutódlásra vonatkozó szabályok egyaránt érvényesek a természetes és a nem természetes személy sértettekre. Tehát a fent megfogalmazott kérdés - vagyis, hogy ha meghal a sértett, ki léphet a helyébe - arra az esetre is értendő, ha a jogi személy sértett megszűnik, átalakul, egyesül stb.

Ha a sértett meghal (akár még a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően), helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy az a személy lép, akinek a sértett jogszabály, illetve szerződés alapján az eltartója volt.

Ha a nem természetes személy sértett megszűnik, helyébe a jogutódja léphet, erre egy hónapos határidőn belül van lehetőség.

Az, aki ilyenformán a sértett helyébe lép, gyakorolhatja a sértettet megillető jogokat, ebbe beletartozik az is, hogy felléphet magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként, ugyanakkor polgári jogi igényt nem érvényesíthet.

Ha többen is jogosultak a sértett után, annak helyében fellépni, akkor maguk az érintettek dönthetnek arról, hogy ki legyen közülük az, aki a sértetti jogokat gyakorolja. Ha nem tudnak ebben a kérdésben megegyezni, úgy az a személy gyakorolhatja a sértett jogait, aki az eljárásban elsőként fellépett.