A sértett az, akinek/amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Így szól a törvényi definíció, melyből egyértelműen kiderül, hogy a sértett természetes és nem természetes személy egyaránt lehet. A sértett tehát a bűncselekmény áldozata, aki a bűncselekmény következtében jog- vagy érdeksérelmet szenvedett.

A sértett a gyakorlatban feljelentőként, illetve tanúi minőségben szerepel a büntetőeljárásban, jogait és kötelezettségeit ugyanakkor a törvény külön szabályozza.

A sértett a következőkre jogosult:

• bizonyítékot terjeszthet elő (ez ugyanakkor nemcsak jog, de kötelezettség is: a sértett köteles a rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a hatóságnak),
• indítványt és egyéb észrevételt tehet,
• a perbeszédek során felszólalhat (rögtön az ügyészi perbeszéd után, de még a védőbeszéd előtt),
• a bírósági tárgyaláson és meghatározott eljárási cselekményeknél jelen lehet (de például a terhelt rendőrségi kihallgatásán nem lehet jelen),
• kérdéseket tehet fel a vádlottnak, tanúnak, szakértőnek,
• az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat megismerheti (a nyomozás során ez a joga korlátozott, a bírósági szakaszban azonban lényegében minden, az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratot megismerhet, kivéve a zártan kezelt adatokat),
• a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről felvilágosítást kérhet a bíróságtól, ügyészségtől, nyomozó hatóságtól,
• bizonyos esetekben jogorvoslattal élhet,
• segítő közreműködését veheti igénybe,
• magánfélként polgári jogi igényt érvényesíthet,
• magánvádlóként, pótmagánvádlóként felléphet.

A sértett bármikor, a büntetőeljárás bármely pontján nyilatkozhat az őt ért testi, lelki sérelmekről, az elszenvedett vagyoni hátrányról, továbbá arról, hogy kívánja-e a terhelt megbüntetését. Úgyszintén bármikor nyilatkozhat úgy, hogy a továbbiakban nem szeretné gyakorolni sértetti jogait.

Ezek a nyilatkozatok abban az értelemben nem kötik az eljáró hatóságot, bíróságot, hogy a büntetőeljárást tovább folytatják, a sértettet (amennyiben szükséges) tanúként kihallgatják, illetve kötelezik a különféle eljárási cselekményeken (például szakértői vizsgálaton) való részvételre.

A sértett köteles a hatóság, bíróság felhívásának eleget téve a eljárási cselekményeken megjelenni, közreműködni a bizonyítási eljárásban. Köteles bejelenteni a lakcímét, elérhetőségét, miként azt is, ha ezekben változás történik.

A sértett kérheti, hogy tájékoztassák az őt érintő bűncselekmény elkövetőjének szabadon bocsátásával vagy szökésével kapcsolatos történésekről (arról, hogy a letartóztatott terhelt előzetes letartóztatását megszüntették, a szabadságvesztés büntetésre ítélt terheltet szabadlábra került, megszökött stb.).