Az adócsalást (költségvetési csalást) tettesként az követi el, akit személyében terhel az adójogviszonyból fakadó kötelezettség teljesítése. Ez azt jelenti, hogy az adócsalást (költségvetési csalást) tettesként az adott gazdasági társaság vezető tisztségviselője követheti el, vagyis olyan személy, akinek jogszabályban írt kötelezettsége a céggel kapcsolatos adóbevallás benyújtása, az adó megfizetése.

Felvetődik a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a cégvezető csak „papíron” tölti be ezt a funkciót, és a cég működésébe nem folyik bele, arra semmilyen ráhatást nem gyakorol, valójában nincs is tisztában a cégvezetői tisztségéből fakadó kötelezettségekkel.

Ilyen esetek gyakorta előfordulnak, ennek megfelelően a bírósági gyakorlat is kiforrott és egységes a kérdés megítélésében.

A konkrét ügyben a következők történtek. Az I. r. és II. rendű terhelt létre akartak hozni egy céget, de úgy, hogy az ő nevük ne szerepeljen a hivatalos iratokban. Ezért megkérték egy ismerősüket, N.N.-t, hogy „adja a nevét” a dologhoz. N.N. baráti alapon, szállásért és munkáért cserébe aláírta a cég alapításához szükséges okiratokat, és bár papíron ő lett a cég önálló aláírási jogosultsággal rendelkező ügyvezetője, ám a cég működésében egyáltalán nem vett részt. A céget ténylegesen a két terhelt működtette, N.N.-t még csak nem is tájékoztatták az üzleti ügyekről.

A cég az évek során adóbevallási és -befizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, árbevételük nagy részét eltitkolták az adóhatóság elől. Az adóhatóság 80 millió forintot meghaladó adóhiányt tárt fel, ebből kifolyólag különösen nagy vagyoni hátrány érte az állami költségvetést.

Az N.N. ellen indított büntetőeljárást még a nyomozati szakban megszüntették. A bíróság megállapította, hogy I. rendű és II. rendű terheltek a cég névleges ügyvezetőjét, N.N.-t eszközként használva működtették a céget, és az adóhatóságot megtévesztve rendszeres haszonszerzésre törekedtek. A bíróság a terhelteket ezért közvetett tettesként üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében mondta ki bűnösnek.

(BH2023. 238.)

KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS - CÉGVEZETŐ - ÜGYVÉD - BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD - VÉDŐÜGYVÉD - BUDAPEST