A magyar jogalkotó 2014-ben, az új Ptk. elfogadásával és hatályba léptetésével keltette életre a bizalmi vagyonkezelést Magyarországon, azonban az a mai napig még nem terjedt el olyan széles körben, amilyen széles körben maga a jogintézmény használható és korszerű eszköz lehetne akár egyéni, akár családi szinten, de még a vállalkozások számára is.

Általában elmondható, hogy azoknak jelenthet nagyszerű megoldásokat, akik a már meglévő vagyonukat szeretnék nemcsak teljes biztonságban tudni, hanem a vagyon elemeit prognosztizálható adózással szeretnének akár a házastárs, vagy az örökösök beleszólása nélkül a kedvezményezettek javára biztosítani.

A bizalmi vagyonkezelésnek két fajtáját ismeri a magyar jogrend, az üzletszerű és a nem üzletszerű vagyonkezelést. Most csak a nem üzletszerű vagyonkezelés szabályait kívánjuk összefoglalni röviden.

Vagyonkezelés tárgya lehet szinte bármi, ami adásvétel, vagy ajándékozás tárgya lehet. Így vagyonkezelésbe lehet adni ingatlant, ingóságot, értékpapírt, vagyoni értékű jogot, lejárt és még le nem járt követelést egyaránt. Bár meg kell tudni határozni, mit is adunk bizalmi vagyonkezelésbe, azonban a vagyonelemeket akár igénytől függően, több ütemben, vagy a szükségessé válás időpontjában is vagyonkezelésbe lehet adni.

Lényeges azt is tudni, hogy a kezelt vagyon nemcsak önálló jogalany, hanem önálló adóalany is, így mind a vagyonkezelő mind pedig a vagyonrendelő személyétől teljes mértékben független.

Sok esetben felmerül, hogy ki a vagyon tulajdonosa a vagyonkezelés esetén. Nos, a vagyonkezelő kapcsán elmondható, hogy az általa kezelt vagyon semmilyen esetben sem kerül magánvagyonába, hanem azt csak, mint vagyonkezelő tartja tulajdonában, így a vagyonkezelő személyéhez köthető tartozások nem elégíthetők ki a kezelt vagyonból.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető meg, amelynek a jelenlegi jogszabályi mértéke maximálisan 50 év.

A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési szerződést közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alanyai a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. Ezen kívül még a vagyonfelügyelő (protector) személyét fontos megemlíteni.

A vagyonrendelő

A vagyonrendelő az, akinek az akaratából létrejön a bizalmi vagyonkezelési szerződés, ő az, aki a vagyonkezelésbe adja a kezelni kívánt vagyonelemeket. A bizalmi vagyonkezelési szerződés során ő jelöl ki a vagyonkezelő személyét és a kedvezményezett(ek)et is, de ezeket a szerződés fennállása alatt bármikor, egy szerződésmódosítással meg is változtathatja. A vagyonrendelő lehet természetes személy és jogi személy is. A vagyonrendelő a szerződés tartama alatt, a jogszabályban és a szerződésben meghatározott jogosultságokkal rendelkezik, a szerződés lényeges elemeire hatással lehet, de a vagyonkezelőt a vagyonkezelés kérdéseiben, direkt módon nem utasíthatja.

A vagyonkezelő

Ahogy már írtuk a vagyonkezelés típusa lehet eseti és üzletszerű is. Mindkét esetben a vagyonkezelői funkciót betöltheti jogi vagy természetes személy is. A jelen összefoglaló céljából lényeges eseti vagyonkezelőről akkor beszélünk, ha vagyonkezelő kizárólag egy vagyont kezel, azaz csak egy jogviszony esetében lát el vagyonkezelői feladatokat.  Ez a szabály nem jelenti azt ugyanakkor, hogy máshol ugyanez a személy nem lehet kedvezményezett vagy akár vagyonrendelő. A vagyonkezelői megbízás (mivel ez a Ptk. besorolása szerint is megbízási jellegű jogviszony) a vagyonrendelő(k) általi kinevezésével jön létre.

A vagyonkezelő alapvető feladata a vagyon értékének megőrzése, de általánosságban a vagyonkezelési megállapodásban kitűzött célok megvalósítására kell törekednie, az ennek megfelelő gazdálkodás megvalósításával.

A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését

A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal

A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben.

A vagyonkezelő feladatát díjazás ellenében, vagy ellenszolgáltatás nélkül látja el.

A vagyonkezelő tisztsége közös megegyezéssel módosítható, vagy megszűnhet/megszüntethető, ezen kívül megszűnik valamely fél általi felmondással, a vagyonkezelő visszahívásával, vagy a vagyonkezelő halálával/jogutód nélküli megszűnésével is (ebben az esetben 3 hónapos határidőt biztosít a törvény az új vagyonkezelő kijelölésére).

Kedvezményezett és a pótkedvezményezett

Akár jogi, akár pedig természetes személy is kijelölhető Kedvezményezettnek és pótkedvezményezettnek. Amennyiben több kedvezményezett is kijelölésére kerül, abban az esetben egymás közötti jogosultság arányát érdemes a megállapodás során megjelölni. A Kedvezményezettek nem szerződő felek, de a vagyonkezelés során a jogszabály, vagy a szerződés többféle (ellenőrzési, igényérvényesítési, stb.) jogosultságot is biztosít nekik. A kedvezményezettek szerepe a vagyonkezelés céljával összefüggésben határozható meg, mivel a vagyonkezelés végső célja vagyon juttatása a kedvezményezettek számára, akár a jogviszony alatt folyamatosan, járadékszerűen, akár annak megszűnésekor egy összegben, akár ezek kombinációjaként.

A vagyonfelügyelő

A magyar szabályzás nem ismeri a vagyonfelügyelő (protector) intézményét, de a már létrejött hazai jogviszonyok során gyakran alkalmazott megoldásról beszélhetünk. A vagyonfelügyelő egy a vagyonkezeléstől elkülönült megbízás alapján látja el feladatát. legtöbbször a vagyonrendelő által megbízott, szakértelemmel (jogi, könyvelési) rendelkező személy, akinek a feladata a vagyonkezelő tevékenységének felügyelete. Jogait a megbízási szerződése és a vagyonkezelési megállapodás egyaránt szabályozhatja.

A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban további érdekességek

A kezelt vagyon az adójogszabályok szerint önálló, elkülönült adóalany, saját adószámmal rendelkezik.
A kezelt vagyon nem része a hagyatéknak tehát ahogy a vagyonrendelő halálával nem szűnik meg a vagyonkezelési jogviszony, ezért a bizalmi vagyonkezelési szerződés halál esetére szóló rendelkezés is lehet a vagyonsorsáról, ezzel egyfajta végrendeleti szerepet betöltve. Hozzá kell tenni azonban, hogy bár a kezelt vagyon nem része a hagyatéknak, azzal szemben kötelesrészi igény érvényesíthető a kedvezményezettek vonatkozásában.

A kezelt vagyon nem része a házastársi vagyonközösségnek sem.
Végül nem utolsó sorban jelenleg nincs a hatóságoknak jogosultsága arra, hogy kontrollálják a kezelt vagyont. Erre kizárólag a vagyonrendelő jogosult. Jelenleg a nem üzletszerűen kezelt vagyon ugyan az Art. szerint adósnak minősül és az értelmező rendelkezések is így szólnak, a nem üzletszerűen kezelt vagyon nem tartozik az Art. tárgyi hatálya alá, így jelenleg nincs olyan adóhatóság, amely a nem üzletszerűen kezelt vagyon vonatkozásában megbízólevél kiállítására és így annak ellenőrzésére lenne jogosult.