Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A csalásnak tehát három fogalmi eleme van, ezek a következők:
A csalás tényállása az ellen kíván védelmet nyújtani, hogy másnak a tévedését haszonszerzés céljából bárki kihasználja.
A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás.
A tévedésbe ejtett vagy eleve tévedésben lévő személy úgy rendelkezik, hogy ezzel valakinek (másnak vagy saját magának) kárt okoz. A megtévesztett vagy tévedésben tartott személy és a sértett (vagyis akinél a kár bekövetkezik) nem feltétlenül ugyanaz.
A tévedésbe ejtés a valónak és a valótlannak a felcserélése, valótlanságnak valóságként feltüntetése vagy a valóságnak más színben beállítása, illetőleg annak elhomályosítása. A tévedésbe ejtésnek nem kell fondorlatosnak, átláthatatlannak, elháríthatatlannak lennie, akár egyszerű, könnyen felismerhető, primitív magatartás is lehet. Arra kell alkalmasnak lennie, hogy a sértett személyéhez kapcsolódóan előidézze a károkozást. Ilyenkor közömbös a sértett hiszékenysége.
A tévedésben tartás a csaló magatartásától függetlenül keletkezett tévedés el nem oszlatása. Tévedésben tartás esetén a téves képzet a sértettben alakul ki, azt nem a csaló idézi elő, de a csaló felismeri és jogtalan haszonszerzés céljából kihasználja.
A tévedésben tartás nemcsak cselekvést jelenthet, hanem mulasztást is, pontosabban kötelező felvilágosítás elmulasztását. A felvilágosítási kötelezettség alapulhat jogszabályon, munkajogi, polgári jogi szabályon. Példa ez utóbbira, amikor a vevő észleli, hogy a pénztáros több visszajárót adott neki, ám nem jelzi a pénztárosnak a tévedését.
Mind a tévedésbe ejtésre, mind a tévedésben tartásra igaz, hogy annak nem kell az egész ügyletre kiterjednie. Elegendő, ha a tévedésbe ejtés, illetve a tévedésben tartás olyan lényeges körülményre vonatkozik, mely a bekövetkezett kárral összefüggésben van.
Jellemző eset, amikor a tettes egy egyébként legális polgári jogi ügyletben a teljesítési szándékára vagy rendelkezési jogosultságára vonatkozóan téveszti meg a másik felet. Például, sajátjaként ad el egy olyan dolgot, melynek nem a tulajdonosa és nem rendelkezhetne azzal. Vagy úgy vásárol meg valamit, hogy nem akarja megfizetni az ellenértéket, és az ellenérték megfizetésére nincs is reális esélye.
Önmagában azonban a késedelmes vagy hibás teljesítés nem valósít meg csalást akkor, ha a szerződés megkötésekor a jogtalan haszonszerzésre irányuló célzat nem állt fent.
Nem valósul meg csalás, ha a felek tisztességtelen, egyoldalúan és indokolatlan hátrányos szerződést kötnek, és ezekkel a körülményekkel mindkét fél tisztában van (vagyis tévedésbe ejtés nem történik). Ilyen esetben azonban szóba jöhet az uzsora-bűncselekmény.
Tévedésbe ejteni csak természetes személyt lehet, de a tévedésbe ejtett személy cselekvése révén sértetté válhat jogi személy is. A tévedésbe ejtés ugyanakkor történhet gépi rendszer közvetítésével is, feltéve, hogy ennek következtében természetes személy esik tévedésbe. Példa: a számítógép kezelő a fizetési hátralékát valótlan adat betáplálásával kiegyenlítettnek tünteti fel, s ennek nyomán hitelezője nem érvényesíti vele szemben a hátralékot.
Elcsalni, kicsalni általában értékkel rendelkező olyan dolgot lehet, mely nem az elkövetőé, hanem másé. Azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a csalást nem csupán dologra, hanem vagyoni értéket képviselő jogra is meg lehet valósítani, de a csalás szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
A csalás akkor befejezett, ha bekövetkezik a kár. Kár alatt a vagyonban a bűncselekménnyel okozott értékcsökkenést kell érteni, és ezen túlmenően kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
A bűncselekmény megvalósul akkor is, ha az elkövető a csalás révén nem jut haszonhoz, vagy a haszon máshoz kerül. Csalás kísérlete miatt vonhatják az elkövetőt felelősségre, ha megkezdte a tévedésbe ejtést, illetve elmulasztotta a felvilágosítás adását, de a kár nem következett be.
Bárki lehet csalás elkövetője, aki mást megtéveszt és e megtévesztésével kárt okoz neki.
Az, aki közreműködik az elkövetővel a megtévesztésben, a csalás társtetteseként vonható felelősségre.
Nagyon fontos, hogy csalás csak akkor állapítható meg, ha az már eleve a jogtalan haszonszerzés célzatával követik el. Vagyis: az elkövető tisztában van azzal, hogy a haszon, amelynek elérésére törekszik, jogtalan, és ez a jogtalan haszonszerzési célzat már azt megelőzően kialakul benne, hogy a megtévesztő magatartást tanúsítaná. Nem állapítható meg a csalás abban az esetben, ha a kölcsönt kérő csak később, a kölcsönösszeg átvételét követően dönt úgy, hogy nem fizeti vissza a tartozást. A bíróság vizsgálja ilyenkor a teljesítési képességet és a teljesítési készséget is, de a kettő közül az utóbbi a meghatározó. Ha rendelkezik ugyan az elkövető megfelelő fedezettel, de már a kölcsön felvételekor sem akarta azt visszafizetni, megvalósul a csalás. A bíróság rendszerint a visszafizetésre irányuló szándék hiányaként értékeli azt, ha az elkövető már az objektív fizetésképtelenség tudatában köt szerződést.
Nem lopást, hanem csalást követ el, aki a sértett nyilvános szórakozóhelyen felejtett táskáját úgy szerzi meg, hogy az őrzési kötelezettséget teljesítő alkalmazott kérdésére azt a magáénak mondja.
Ezzel ellentétben viszont nem csalás, hanem lopás valósul meg, ha a megtévesztés a dolog elvételének megkönnyítését szolgálja, és a megtévesztés hatására nem a sértett rendelkezik a vagyontárgy átadásáról.
Totócsalás esetén alkalmatlan a kísérlet, ha a megtévesztés módja eleve kizárttá tette az illetéktelenül megszerezni kívánt nyeremény kifizetését. Pl. nagyon rosszul hamisított telitalálatos szelvény bemutatása esetén.
Csalást követ el az a pénztárosi munkakörben foglalkoztatott elkövető, aki a számítógépes nyilvántartásba fiktív vásárlásokat és eladásokat vezet be eltérő árak feltüntetésével, és e kettő között mutatkozó árkülönbözetet eltulajdonítja.
A csalás akkor is megvalósul, ha a csaló a sértettet jogilag tiltott vagy erkölcsileg helytelenített ellenszolgáltatás ígéretével téveszti meg, mert a csalás felróhatóságát nem befolyásolja, hogy a sértettet is a jogellenes haszonszerzés vágya motiválta.
Gyakori esete ugyanis a csalásnak, miszerint az elkövető - bár a teljesítés eleve nem áll szándékában - sorozatosan úgy vesz fel kölcsönöket, hogy a kölcsönadónak ígéretet tesz a pénzösszeg uzsorakamattal történő visszafizetésére. Ellenben nem csalás, ha az idő elteltével a hitel visszafizetése anyagi nehézség miatt lehetetlenné válik. Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét.
Csalást követ el az, aki azzal a szándékkal vesz igénybe szállást, hogy annak ellenértékét nem kívánja kifizetni.
Csalást követ el az, aki adóalanyiság nélkül vagy adóalanyként, de valóságos gazdasági tevékenység nélkül kiállított bizonylatok alapján igényel vissza általános forgalmi adót. A jogi minősítés, és így a büntetési tétel a visszaigényelt, és visszautalt, illetőleg egyéb módon elszámolt áfa összege szerint alakul.
Az adócsalás bűntettét követi el az áfa-alany, ha fiktív bizonylatok alapján valótlan adatokat közöl az adóhatósággal, feltéve, hogy cselekményének az eredménye a törvényes mértékű adófizetési kötelezettség keretei között marad. A jogi minősítés alapjául szolgáló elkövetési érték az adócsökkentés összege.
Abban az esetben, ha az adóalany fiktív bizonylatok felhasználásával történő adóelszámolása a törvény szabályai szerint fizetendő áfa összegének csökkentésén túlmenően jogszerűtlen adó-visszatérítési igényt is eredményez, - függetlenül a visszatérítés módjától – úgy az adócsalás bűntette mellett a csalást is ez elkövető terhére róják. Csalásnál kárnak a visszaigényelt adó összegét kell tekinteni.
Csalás elkövetője által a csalással megszerzett vagyontárgy eladása a jóhiszemű vásárlóval szemben újabb csalást nem valósít meg. A szándékos vagyon elleni bűncselekmény tettese a saját bűncselekményéből származó dolog értékesítésekor orgazdaként viselkedik, mert az orgazda sem tulajdonosa az általa eladott dolognak. Az alapcselekmény tettese vagy részese azonban orgazdaság elkövetője nem lehet, mert az alapcselekmény elkövetője az azzal megszerzett dolog vagyoni haszonszerzés végett történő elidegenítésében közreműködésével valójában csak folytatja az – általa megvalósított – alapcselekmény elkövetését.
Az általános forgalmi adó visszaigénylése (beszámítása) a vállalkozó részéről tényleges forgalom, gazdasági tevékenység lebonyolítása nélkül – fiktív számlák felhasználásával – csalásnak és nem adócsalásnak minősül.
A csalás megállapítását nem zárja ki az, hogy a kölcsönt folyósító pénzintézet a kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjogot jegyeztetett be, ha a kölcsönt felvevő elkövetőnek a kölcsön igénylésekor és felvételekor nem volt visszafizetési szándéka, mivel a csalás a kölcsön folyósításával befejezetté vált.
Nem csalást követ el az, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a kölcsön visszafizetése, és ennek a reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti és a bank e megtévesztése folytán folyósítja részére az igényelt kölcsönt. Az ilyen cselekmény csalás helyett hitelezési csalás bűntettének (Btk. 297/A. §) minősülhet, ha az elkövető a gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtása érdekében valótlan tartalmú okiratot használt fel.
Ha a hitelnyújtás nem piaci feltételek mellett történik, hanem arra valamely gazdaságpolitikai célból az állam vagy más szervezet által támogatott kedvezményes feltételekkel és/vagy céljelleggel került sor, akkor a cselekmény rendszerint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértése bűntettének minősülhet. Csalást ilyen esetekben akkor állapítanak meg, ha a csalás büntetési tétele súlyosabb, mint a fent említett bűncselekményeké.
A fenti rövid példák rávilágítanak arra, mennyire fontos egy esemény, magatartás megítélésének szakszerűsége, az adott körülmények alapos feltárása és helyes értékelése. Irodánk felkészült, a szakterületen jártas munkatársai készséggel állnak a rendelkezésére, ha úgy érzi esetleg csalás áldozatává vált, vagy önt alaptalanul gyanúsítják, vádolják csalással.
A csalás megvalósulásának feltétele a kár bekövetkezése. Kár alatt a vagyonban a bűncselekménnyel okozott értékcsökkenést kell érteni. Csalás vonatkozásában kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is (például szállodai szoba fizetés nélküli igénybe vétele, fizetés nélküli lakásbérlések).
A bűncselekmény minősítése a kár értékéhez igazodik, illetve vannak bizonyos minősítő körülmények, melyek fennforgása esetén a bűncselekmény súlyosabban minősül, és súlyosabb büntetést von maga után.
A kárhatárok (melyek egyébként irányadók más vagyon elleni bűncselekményekre) az alábbiak szerint alakulnak:
A csalás esetében a minősítés és a büntetési tételek a következőképpen alakulnak:
Kár | MINŐSÍTŐ KÖRÜLMÉNY |
BÜNTETÉSI TÉTEL |
|
---|---|---|---|
V é t s é g |
50 001 – 500 000 Ft | 2 évig terjedő szabadságvesztés | |
50 000 Ft-ig |
|
||
B ű n t e t t |
500 001 – 5 millió Ft | 3 évig terjedő szabadságvesztés | |
50 001 – 500 000 Ft |
|
||
5 000 001 – 50 millió Ft | 1 - 5 év szabadságvesztés | ||
500 001 – 5 millió Ft |
|
||
elkövetési értéktől függetlenül | a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el | ||
50 millió – 500 millió Ft | 2 - 8 év szabadságvesztés | ||
5 000 001 – 50 millió Ft |
|
||
500 millió Ft felett | 5 - 10 év szabadságvesztés | ||
50 millió – 500 millió Ft |
|
373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
ba. bűnszövetségben,
bb. közveszély színhelyén,
bc. üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
Az alábbiakban olyan konkrét eseteket közlünk, melyekben a bíróság csalás miatt állapította meg a terhelt bűnösségét.
1. példa
A terhelt beltagja volt a 2000 augusztusában alapított K. Bt.-nek. A terhelt a Bt. képviseletében 2000. év III. negyedévére 2000. október 20-án, ugyanezen év IV. negyedévére pedig 2001. január 22-én nyújtott be adóbevallást. A III. negyedévre 510 000 forint, a IV. negyedévre pedig 11 668 000 forint levonható általános forgalmi adót mutatott ki. A levonások (vagyis a visszaigénylések) alapjaként fiktív számlákat használt fel, melyeket egy erre „szakosodott” személytől vásárolt, a számlákban feltüntetett érték 1 százaléka fejében. A fiktív számlákon kimutatott gazdasági tevékenységek valójában nem történtek meg, a számlák tartalmilag hamisak voltak. A terhelt e cselekményével az adóbevételt összesen 12 159 000 forinttal csökkentette. A bíróság folytatólagosan elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki őt bűnösnek, és őt ezért 1 év 11 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte.
A bíróság ebben az ügyben is rámutatott arra, hogy a kialakult egységes ítélkezési gyakorlat szerint az általános forgalmi adó visszaigénylése (beszámítása) a vállalkozó részéről tényleges forgalom, gazdasági tevékenység lebonyolítása nélkül – fiktív számlák felhasználásával – csalásnak és nem adócsalásnak minősül, mivel fiktív tevékenység nem lehet tárgya a forgalmi adónak.
2. példa
A sértett 2011. év elején egy közvetítő útján ismerkedett meg a terhelttel, aki azt állította, hogy 2600 tonna eladó kukoricája van, melyet egy tanyán tárol, az bármikor megtekinthető. Előzetes egyeztetést követően a sértett felkereste a terhelt által megjelölt tanyát, melyről a terhelt azt állította, hogy az az ő telephelye. A terhelt elmondta, hogy gabonakereskedelemmel foglalkozik, a kukorica tulajdonjogát egy fiktív számlával igazolta a sértett felé. Később a sértett egy társával is elment a telehelyre, és mintát vettek a kukoricából. A találkozó során a terhelt megemlítette azt, hogy a vételi szándék komolyságát megerősítendő 12 000 000 forint foglalót kér, azonban ezt a kérést a vevő elutasította. Az áru megtekintése során a sértett szóban megegyezett a terhelttel abban, hogy 2000 tonna kukoricát 52 000 forint+áfa/tonna áron vásárolja meg. Ezt követően a felek egy előre elkészített nyilatkozatot írtak alá, melynek lényege az volt, hogy a 2000 tonna kukorica a K. Kft. tulajdonát képezi, az áru tulajdonjogát a kft. a teljes vételár kifizetése után átadja a vevő cégnek, amit a telep is aláírásával igazol. A kukorica vételárának kifizetésével kapcsolatban a terhelt ragaszkodott a készpénzes fizetéshez. Pár nappal később azonban a sértett társa visszament a tanyára, annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy tényleg a terheltté az eladásra kínált kukorica. A tanya tulajdonosát találta ott, aki közölte, hogy a tanyán található kukorica a saját tulajdonát képezi, azonban abból csak 200 tonna eladó és 60 000 forint+áfa/tonna áron, továbbá a terheltet nem ismeri. A szerződés aláírására így nem került sor.
A terhelt a vevő előtt elhallgatta, hogy az eladás tárgyát képező kukorica nem az ő tulajdonát képezi, sőt, még a vételárban is megállapodott a sértettel, akit így megtévesztett. A terhelt tehát mindent megtett annak érdekében, hogy a csalási cselekménye befejezetté váljon. A sértett tévedésben maradását csak az hiúsította meg, hogy a szerződés megkötését megelőzően körültekintően járt el, ezért a kár nem következett be, ekként a cselekmény nem jutott a befejezettség stádiumába. A tettes tehát a megtévesztő cselekményt teljes egészében végrehajtotta, kár csak azért nem következett be, mert a sértett körültekintő volt, és bár tévedésbe ejtették, de a vagyonjogi hatályú káros rendelkezést nem tette meg.
A terheltet a bíróság csalás bűntettének kísérletében és hamis magánokirat felhasználása vétségében mondta ki bűnösnek, őt ezért 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.
3. példa
A terhelt 1996 és 2001 között az N. Kft.-nél díjbeszedőként dolgozott. Munkaköri leírása szerint kötelessége volt a körzetén belül a Kft. által részére gyűjtőjegyzékkel, illetve összesítővel átadott számlák alapján a távhőszolgáltatás havi díjainak a beszedése, a beszedett összeg postára adása vagy annak a pénzszállító cég részére történő átadása, illetve a cég pénztárába való befizetése. A terhelt a beszedett összegekkel a következő hónap elején volt köteles elszámolni munkáltatója felé. A terhelt teljes felelősséggel tartozott a hóközi vagy hóvégi elszámolás során nála felmerült hiányért. A terheltnek 1998 júliusától a havi elszámolások során – ismeretlen okból – hiánya keletkezett, melyet úgy tudott pótolni, hogy a következő hónapra átvett számlák egy részének ellenértékét beszedve és befizetve készítette el az elszámolást. Az ilyen módon felhalmozódott hiány összege 3 millió forint volt. A terhelt az ellenőrzések során a gazdasági vezetőnek elszámolt négy darab hamis, összesen 967 000 forint befizetésére vonatkozó olyan postai feladóvevényt, melyen a postai bélyegző lenyomata elmosódott. Ezzel azt kívánta igazolni, hogy az említett összegeket a Kft. részére befizette. A sértett Kft. a 967 000 forintot befizetettnek tekintette. A terhelt haszonszerzés végett a fenti összeg tekintetében tévedésbe ejtette a sértettet és ez által kárt okozott. A kár az eljárás során nem térült meg.
A bíróság a terheltet folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek, és ezért őt 1 év 4 hónapi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A bíróság rámutatott arra, hogy az egységes ítélkezési gyakorlat szerint az, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és a neki fel nem róható okból keletkezett olyan hiányát, melynek megtérítésére jogszabály alapján köteles, a sértett megtévesztésével leplezi és ez által a hiány felderítését meghiúsítja, csalást követ el. A csalással okozott kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig az elkövetőt a munkajog vagy más jogszabály rendelkezései szerint anyagi felelősség terheli. A szóban forgó ügyben a terhelt díjbeszedői tevékenységével összefüggésben – meg nem állapítható okból – 3 000 000 forintot meghaladó hiány keletkezett. A terhelt négy darab hamisított számla felhasználásával 967 000 forint tekintetében ejtette tévedésbe a sértett Kft.-t jogtalan haszonszerzés végett. Azzal, hogy a feladóvevényeken szereplő összegek nem kerültek befizetésre, a munkáltatójának kárt okozott. Jogtalan haszon ugyanis az, ha a tévedésbe ejtéssel a terhelt fizetési kötelezettsége csökken, illetve kár, ha a tévedésbe ejtésre figyelemmel a be nem vételezett összeget megfizetettnek tekintik. Mindebből következik, hogy a csalás bűntettének törvényi tényállási elemei hiánytalanul megvalósultak.
Olvasson többet a témában az alábbi címekre kattintva!
Amennyiben csalás bűncselekménnyel kapcsolatban ügyvédi tanácsadásra, jogi képviseletre van szüksége, adott ügyben releváns ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező büntetőjogi ügyvédet, védőügyvédet keres, forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
Hívjon bennünket!
Írjon nekünk!
Dr. Roska Sándor
gazdasági-, gazdasági büntetőjogi ügyvéd
Irodánk címe:
1024 Budapest, Margit krt 49. IV. em. 1.
e-mail: iroda@roskaugyvediiroda.hu
Ügyvédi irodánk Budapest II. kerületében a Mechwart ligetnél található.
Parkolási lehetőség a Keleti Károly utcában a Margit körútról rögtön jobbra fordulva érhető el.
Keressen bennünket bizalommal!
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
+36-1/79-28-340
+3670/941-90-12
A törvény, a lehetőségek tudása viszont kapukat nyit meg és esélyeket teremt...
Mi nem ügyeket, nem felesleges eljárásokat generálunk. Komplex megoldásokban, eredményes stratégiákban gondolkozunk. Célunk mindig az ügyfél érdekének maximális szem előtt tartása...