Azokat az eseteket, amikor a tanút nem terheli vallomástételi kötelezettség, két csoportra oszthatjuk: az egyik csoportba a tanúzási tilalmak, a másikba a mentességi okok tartoznak. Alapvető különbség a két kategória között, hogy ha tanúzási tilalom áll fenn, a tanút nem lehet kihallgatni. Mentességi ok fennállása esetén pedig a tanú saját belátása szerint dönthet, tesz-e a vallomást vagy sem. Ha a tanút a tilalom ellenére, illetve a fennálló mentességi ok ellenére hallgatják ki, vallomását – legalábbis főszabály szerint – nem lehet bizonyítékként felhasználni.
Tanúzási tilalom
Ha tanúzási tilalom áll fenn, tilos a tanút kihallgatni. Ez a helyzet a gyónási titoknál, valamint akkor, ha hiányzik a tanúzási képesség, vagyis az illető személy fizikai vagy szellemi állapota miatt nem képes a tanúskodásra. Ugyancsak a tanúzási tilalomra példa az ügyvédi titok: a védő nem hallgatható ki tanúként azzal kapcsolatosan, amiről védői minőségében szerzett tudomást.
Mentességi okok
Amennyiben mentességi ok áll fenn, a tanú saját maga dönthet úgy, hogy megtagadja a vallomástételt. Először is az önvádra kötelezés tilalmáról kell szólni: az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben a tanúvallomást megtagadhatja.
A másik mentességi ok a hozzátartozói viszonyhoz kötődik: a tanúvallomást megtagadhatja a terhelt hozzátartozója. A törvény ugyanis nem kényszerít senkit arra, hogy a hozzátartozójára terhelő vallomást tegyen, de nem is zár el senkit a lehetőségtől, hogy ha éppen úgy gondolja, elmondja a rendőrségnek, mit tud a történtekről.
Azt, hogy ki minősül hozzátartozónak, a Büntető Törvénykönyv határozza meg. Így hozzátartozónak minősül
- az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
- az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
- a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
- a házastárs, az élettárs,
- a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére.
Az, hogy fennáll-e a hozzátartozó viszony, az esetek legnagyobb részében külön bizonyítás nélkül eldönthető, a bíróságok rendszerint elfogadják különösebb vizsgálódás azt is, ha a tanú azt mondja: „a terhelt házastársa, testvére, gyermeke stb. vagyok”. Az élettársi viszony bizonyítása már komplikáltabb lehet, de ha a tanú erre hivatkozik, a tapasztalat azt mutatja, hogy a bíróságok általában meg szokták adni a mentességet.
A mentességi okok körében kell megemlíteni a foglalkozáshoz, közmegbízatáshoz kapcsolódó titoktartást, az a személy ugyanis, aki ilyen alapon titoktartásra köteles, a tanúvallomást megtagadhatja, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené. Más a helyzet, ha a „titokgazda” felmentést adott neki, ilyenkor a vallomástételnek nincs akadálya.
Végül, az újságok informátorait védi az a rendelkezés, mely szerint megtagadhatja a tanúvallomás tételét a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával az információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben. Kivételt jelent e szabály alól az, ha a bíróság a sajtóorgánumot az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte. Ez akkor történhet meg, ha súlyos (három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos) bűncselekmény miatt folyik büntetőügy, és a felderítés érdekében nélkülözhetetlen, hogy a hatóság megismerje az információt átadó személy kilétét.
Minden mentességi okra érvényes a szabály, hogy ha a tanú a vallomástételt jogszerűen megtagadta, további kérdést nem lehet hozzá intézni, és szembesítését sem lehet elrendelni. A kivételt az jelenti, ha a tanú menet közben úgy dönt, hogy mégis vallomást kíván tenni.
Végül, itt kell megemlíteni egy, a lefoglalásra vonatkozó szabályt. Lefoglalás elrendelésére akkor kerül sor, ha az a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása érdekében szükséges. Lefoglalható ingó dolog, számlapénz, elektronikus pénz, elektronikus adat. Nem lehet azonban lefoglalni
- a terhelt és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlést vagy küldeményt, illetve
- azt a bizonyítási eszközt, amelynek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha azt a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.
A fenti tilalmak ellenére mégiscsak el lehet rendelni a lefoglalást törvényben meghatározott esetekben, így például akkor, ha a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el, vagy a lefoglalás tárgya eszköze a bűncselekménynek.